Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)

Visszapillantás egy átmenetre. Gondolatok a rendszerváltásról - Simon János: Magántöprengések leírva

■i- — ___-A történelem útján amilyenekkel módunkban áll, és amilyenekkel van értelme harcolni.”92 A re­formok lehetősége tehát nem önmagától adott, hanem legtöbbször több kö­rülmény együttesen kényszeríti ki. A mozgalmak és a pártok alakulásáról A rendszeren belül gyakran a gazdasági nyomás kényszerít ki reformo­kat, s ezek hatására a kényszer-lojalitás egyik-másik, vagy akár több kompo­nense is megváltozik. Ez még önmagában nem idéz elő rendszerváltozást. A külső hitelek visszafizetése, a kényszeredett piaci nyitások, a fokozatos libe­ralizáció ugyanakkor puhítja a diktatúrát és csökkenti a patrónusrendszeren alapuló integrációs képességét, vagy úgy is fogalmazhatnánk, hogy növeli a civil társadalom hatalommal szembeni mozgásterét. Az erősödő gazdasági terhek következtében növekszik az emberekben az elégedetlenség, a hatalommal szembeni ellenállás, melyet általában alter­natív civil mozgalmakban (később ellenzéki pártokban) artikulálnak. Ennek egyik példáját adják a magyar reformok is.93 A magyar reformok hatása fel­erősödött, a változások mind gyakoribbá váltak, hatásukban összeadódtak, fo­lyamatosan lazították az erőszakos hatalom-gyakorlás kereteit. Egy idő után elérték azt a határt, melyen túl már a politikai erőteret érintették, elkezdték alakítani, puhítani, pluralizálni és szabad versenytérré formálni. Nos, ekkortól kezdve beszélhetünk demokratikus átmenetről, ami lényegében a diktatúrá­ból a demokráciába való átmenet időszakát foglalja magába. Az átmenetben már nem pusztán a rendszer egyik vagy másik kényszer-lojalitást kívánó ele­me vagy komponense változik meg, hanem összességében változik a korábbi rendszer teljes legitimációs rendszere, pillérei és működési logikája, melynek lényege, hogy az új rendszer támogatás-igénye is a nép bizalmára épül, vagyis demokratikus alapokra kerül. Ezt nevezzük szabadságnak, intézményesített és jogszabályokban garantált formában pedig demokráciának. Az 1980-as években szaporodtak annak jelei, hogy a kelet-európai kom­munista diktatúrák veszítenek hatalmukból, a közép-európai poszt- (mások 92 Havel, Václav: A kiszolgáltatottak hatalma. Budapest, Európa, 1991. 130. 93 Simon János (Szerk.): Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZ­MP PB-tagokkal. Lakitelek, Antológia, 2014. 126

Next

/
Oldalképek
Tartalom