Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
Visszapillantás egy átmenetre. Gondolatok a rendszerváltásról - Simon János: Magántöprengések leírva
Visszapillantás egy átmenetre szerint neo-)patemalista rendszereknek csökkent az elfogadottságuk.94 Különösen Gorbacsov fellépése és SZKP-főtitkárrá választása (1985) gyorsította meg a folyamatot. Ki kell emelnünk, hogy Közép-Európa szabadsága számára a gorbacsovi politika mindkét iránya fontosnak bizonyult egyrészt a külpolitikai enyhülés, az USA-val való megegyezés, másrészt a Szovjetunión belüli gazdasági és szervezeti átalakítások, decentralizációk. Hatásuk lehetővé tette, hogy lendületet vegyenek a magyar és a lengyel reformok, a csehszlovák és NDK-beli változások, és erősödjenek a térségben a katonailag megszállt „szatellitországok” függetlenségi törekvései. Magyarországon a ’80-as évek elejétől érezte a bürokratikus állampárt, hogy az ország nemzetközi eladósodása egyben nyugati nyomást jelentett, sok vonatkozásban kényszer alá került, s hatalmából engedményeket kell tennie a decentralizáció és a piacgazdaság felé. 1990-ben Grósz Károly - visszatekintve az átmenetre - azt mondta, hogy őt megvezették a jogászok a törvényekkel. Ebben Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter és környezete tevékenységére utalt, akik szinte észrevétlenül rávették, hogy adja le az MSZMP a pártállami hatalmát, és csak egy legyen a versengő pártok közül államhatalom és erőszakszervezetek nélkül. Negyed századdal a történtek után már világosan látszik, hogy Grósznak nem volt igaza. Azt mondhatjuk, hogy valójában nem is annyira a jogászok vezették meg őt, azok csak a lépéskényszernek megfelelően hozták az új, demokratikus törvényeiket, hanem sokkal inkább a bankárvilág, a hitelfelvevők, a makrogazdaság nemzetközi ügyeinek intézői.95 Kádár János bizalmasan fordult az MSZMP PB egyik tagjához: „Mondja, maga tudott erről a nagy eladósodásról, mert én semmit! Én sem - hangzott a válasz!”96 Alapjaiban a gazdasági erők, a nemzetközi bankoktól felvett hitelek voltak azok, melyek erodálták a Kádár-rendszert. A jogászok jogszabályaikkal és törvényeikkel csak meggyorsították a rendszer megindult eróziós folyamatát, szélesítették és intézményesítették a politikai játékteret. Ki vagy kik álltak élére a mozgalomnak? Két irányból indult el a szervezkedés: egyrészt a rendszeren belülről, az MSZMP reformerői részéről, másrészt a rendszeren kívülről. A rendszeren belüli reformerek gyakran személyükben is kapcsolódtak a rendszeren kívüli reformerekhez. Ezt mutatja 94 Bruszt László-Simon János: A lecsendesített többség. Budapest, Társadalomtudományi Intézet, 1990. 95 Simon, 2014. 110-156. 96 Uo. 205-234. 127
