Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
Visszapillantás egy átmenetre. Gondolatok a rendszerváltásról - Simon János: Magántöprengések leírva
. sokfélék, hanem egymás közötti kapcsolataik is szétszabdaltak, szakadozottak. A globalizált piac a szervezetlenségbe és az atomizált egyének állapotába vetette vissza őket, így hiányzik köztük az a szociális koherencia, amely a proletariátust még jellemezte. Azt is mondhatnánk élethelyzetükről, hogy az a globalizáció káros hatásainak következménye, mint egyfajta „társadalmi hulladék”.88 Egyesek az „új alsóosztály” kifejezést használják, amivel azonban az a probléma, hogy elfedi a lényeget, azt, hogy a prekaritásnak az a jellemzője, hogy nincsen fix pozíciója sem „fent”, sem „lent”, hanem mindig változik, kiszámíthatatlanul bizonytalan.89 A történelem útján Hol a határ: demokrácia, reformok és átmenet? A politikát a demokráciában alapvetően a választott képviselők „csinálják”, de időnként a nép, a szervezett tömeg is hallatja véleményét demonstrációkon, politikai akciókon, sztrájkokon keresztül. A tömegek viselkedésének fő kérdése a politikai szférában mindig az, hogy mennyire képesek erős és hatékonyan működő „vétócsoportokat” alkotni a hatalomban lévők döntései ellen.90 Ha nem képesek, akkor erős elitkormányzás zajlik, és az emberek csak négyévente mondhatják el véleményüket, mint pártválasztók. Ha viszont képesek űn. vétócsoport alkotására, például hatékony tiltakozó mozgalmak szervezésére, akkor a választások közötti időszakban is képesek ellenőrizni a politika-csinálást, és korrigáltatni a döntéshozókkal azok esetleges hibáit, tévedéseit, korrupcióit. A demokrácia fogalma ugyan még a görög időkbe nyúlik vissza, és azóta számtalan jelentéstartalommal telítődött, most mégis arra hívjuk föl a figyelmet, hogy maguk a görögök sem mindig használták ezt a szót a népuralom, a népjog megjelölésére. Maga a demokrácia szó Periklész korában terjedt el, mint a szegények uralma, a szegények kormányzása, előtte azonban más, nagyon is árnyalt ősgörög kifejezések forogtak közszájon. Közülük hármat őriztek meg a feljegyzések még Kleiszthenész korából (Kr. e. 500 körül), ezek a következők voltak: 1. Isonomía (törvény); 2. Isegoría (politika); 3.Isomoiría (gazdaság). 88 Simon János: Globalizáció és nemzet. Ahogyan az emberek látják. Budapest, CEPOLITI-L’ Harmattan, 2015. 83-84. 89 Stolz, Matthias: Generation Praktikum. Die Zeit, 2005.03. 31. 90 Riesman, 1973. 124