Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1988. szeptember 3. A második lakiteleki találkozó
A második lakiteleki találkozó Az 1987 szeptemberében megrendezett első lakiteleki találkozót, az ott elhatározott és a sajtóban hónapokkal később megjelent Lakiteleki Nyilatkozatban is megfogalmazott szándék szerint újabb fórumok követték. Az elsőt a Jurta Színházban rendezték meg 1988. január 30-án, témája az Országgyűlés szerepe és a választási rendszer volt. A következő találkozóra március 5-én került sor, amikor egyszerre két helyszínen is fórumot tartottak. A miskolcin a munkanélküliségről és a gazdasági helyzetről, míg a kiskunmajsain a vidék problémáiról esett szó. Közös jellemzőjük volt, hogy mindkettőre magánlakásokban került sor - előbbire Furmann Imre, utóbbira pedig Kozma Huba otthonában -, mivel a hatalom a fórum nyilvános, közintézményben való megrendezését ellehetetlenítette.1 A következő három fórumra ismét Budapestre, a Jurta Színházba hívták az érdeklődőket, a március 6-ai és 21-ei témája a határon túli magyarság helyzete volt, míg a május 15-ein a nyilvánosság kérdéséről szólt a tanácskozás. A budapesti fórumoknak több száz résztvevője volt, akik nevük, címük megadásával csatlakoztak az MDF-hez, mint mozgalomhoz, de ha lett volna rá lehetőség, szívesen beléptek volna egy szervezetbe is. Nyáron a szervezők nem az új fórumok megtartására, hanem a második lakiteleki találkozó megszervezésére fordítottak nagyobb energiát. A meghívottak körét a Jurta Színházban és a vidéki fórumokon részt vett személyekkel bővítették, így a szeptember 3-án megrendezett második találkozón már 364-en voltak jelen.2 A tanácskozás három részre tagolódott, az első, délelőtti rész levezető elnöke Bíró Zoltán, a másodiké Für Lajos, míg a harmadiké Fekete Gyula volt. Először Lezsák Sándor kapott szót, aki házigazdaként és a mozgalom szervezőinek nevében köszöntötte a résztvevőket. Ezután Bíró Zoltán ismertette a tanácskozás célját: „Az a furcsa helyzet áll most elő, hogy mégis egy alapítólevéllel érkeztünk erre a tanácskozásra és egy alapszabály-tervezettel, mint hogyha még egyszer akarnánk, újra meg akarnánk alapítani és létre akarnánk hozni valamit, amit egyszer már létrehoztunk. Nem egészen erről van szó. Arról van szó, hogy annak a lebegő állapotnak, amely egy évig tartott, úgy véltük, ideje véget vetni. Szükség van egy nagyobb fokú szervezettségre, elsősorban azért, mert a Magyar Demokrata Fórum hívei, [gyűléseinek] látogatói úgy érezték nagyon sokan, hogy szívesen lennének tagjai valaminek [...], Szeretnénk tehát ezzel a mai nappal erre alkalmat teremteni."3 így erre a találkozóra, eltérően az 1987-estől, nem kértek fel előadókat, hanem azt fogalmazták meg közös célként, hogy tárgyalják meg és fogadják el az MDF Alapítólevelét és Alapszabályát, s ehhez várták az 5-10 perces hozzászólásokat. Továbbá az első lakiteleki találkozótól eltérően ezen már nem vett részt Pozsgay Imre, viszont ott volt az MDF későbbi elnöke, Antall József. A hozzászólások többsége valóban a két dokumentum tartalmához és megszövegezéséhez kapcsolódott. Emellett Csoóri Sándor felolvasta a sikertelen, aradi magyar-román csúcstalálkozó kapcsán készült
