Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1988. szeptember 3. A második lakiteleki találkozó
A rendszerváltás mérföldkövei 1979 1980 1982-f' 1983 1984 \ Bíró Zoltán (1941-) Az ELTE Bölcsészettudományi Karán diplomázott 1969-ben, magyar-népművelés szakon. Doktori fokozatát a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerezte, kandidátusi disszertációját 1994-ben védte meg a Magyar Tudományos Akadémián. A hetvenes években a Művelődésügyi Minisztérium főosztályának főelőadója, majd a Kulturális Minisztérium osztályvezetője. 1981-1983 között a Petőfi Irodalmi Múzeum megbízott igazgatója, majd 1988-ig az Országos Széchényi Könyvtár főmunkatársa. A nyolcvanas évektől részt vett a Hitel című folyóirat megindításáért folytatott küzdelemben. 1988-1992 között a lap főszerkesztője volt. Szervezőként részt vett az első lakiteleki találkozón, az MDF 1988-as megalakulását követően az Ideiglenes Elnökség tagja, majd az Első Országos Gyűlést követően az Országos Elnökség tagja és az MDF ügyvezető elnöke. 1988-ban az MDF-ben vállalt szerepe miatt kizárták az MSZMP-ből. Az MDF-ből 1990 végén lépett ki és Pozsgay Imrével megszervezték a Nemzeti Demokrata Szövetséget, amelynek 1996-os megszűnéséig társelnöke volt. Politikai szerepvállalása mellett közel húsz éven áttanított a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. Fő kutatási területe Ady Endre költészete és a 20. századi magyar irodalom, elsősorban történeti- és eszmetörténeti vizsgálata, különös tekintettel a népi írók mozgalmára. nyilatkozattervezetet, Veress Bulcsú, Christopher Dodd szenátor munkatársa pedig az amerikai szenátus 461-es határozatának fordítását, amelyben elítélték Romániát az emberi jogok megsértése és a falurombolási program bejelentése miatt. Filó Katalin Bárki Éva Mária két nyilatkozatát ismertette. A határon túli magyarság ügyét továbbra is kiemelten kezelték, így Szabad György, Király Zoltán, Pálfy G. István, Kálmán Attila, Lugossy László, Jeszenszky Géza, Czakó Gábor is kapcsolódott hozzászólásában ehhez a témakörhöz. Élénken élt a résztvevőkben a néhány nappal azelőtti aradi találkozó aktualitása, valamint a június 27-ei Erdély-tüntetés emléke is.4 Emellett más dokumentumok is felolvasásra kerültek, így Mécs Imre ismertette a Történelmi Igazságtétel Bizottsága első felhívását, Légrádi Tibor pedig a Szárszó '88 tábor záródokumentumát, a Szárszói Front alapítólevelét. A találkozón arra vonatkozóan is hangzott el javaslat, hogy alakítsanak pártot, Németh Zsolt a Magyar Demokrata Párt nevet javasolta. De támogatta az elképzelést Glatz Árpád is. Másoknak, például 74 Bihari Mihálynak és Lugossy Lászlónak a szocializmus kifejezés hiányzott a dokumentumtervezetből, amit viszont többen határozottan elleneztek. Végül a párttá alakulást és a szocializmusra való utalást is elvetették, továbbá azt is, hogy a találkozó során választmányt hozzanak létre. Ez utóbbit azzal indokolták, hogy ez a lépés nem lenne demokratikus egy még tagsággal sem rendelkező szervezet részéről.5 A tanácskozás harmadik részében Für Lajos 13 munkacsoport megalakítására tett javaslatot: belkapcsolatok, külkapcsolatok, kultúrpolitika, gazdaságpolitika, egészségügy-szociálpolitika, kisebbségi ügyek, sajtó és nyilvánosság, környezetvédelem, egyházügy, ifjúsági ügyek, érdekvédelmi ügyek, szervezési ügy és jogügyek. A jelenlévők csatlakozását várták az egyes munkacsoportokba, hogy a szervezet feladataiban munkamegosztás alakuljon ki, s a terheket ezentúl ne csak az alapítók viseljék.6 Továbbá fontos megemlíteni azt is, hogy a második lakiteleki találkozót követően vidéki városokban folytatódtak az MDF által rendezett fórumok. A következő, a környezetvédelemről és a bős-nagymarosi erőműről
