Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1989. június 11. A Magyar Néppárt megalakulása
A tárgyalás résztvevői a Parlament Vadásztermében. A jobb oldalon az MSZMP képviselői, Pozsgay Imre, Grósz Károly és Fejti György. Szemben, középen Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, a bal oldalon az Ellenzéki Kerekasztal képviselői, többek között Mécs Imre, Kövér László és Kónya Imre. Háttal a társadalmi szervezetek delegációja látható. MTI Fotó: Soós Lajos. válságkezelés; 2. Szociálpolitika; 3. Tulajdonreform; 4. Földkérdés, szövetkezetek; 5. Az államháztartás reformja; 6. Versenyszabályozás, monopolellenes szabályozás.7 A politikai kérdéséket megvitató albizottságok szintén hat témakörben folytak: 1. Alkotmánymódosítás (köztársasági elnök jogköre, Alkotmánybíróság); 2. Párttörvény és pártfinanszírozás; 3. Választójogi törvény; 4. A büntető jogszabályok módosításának elvei; 5. Nyilvánosság, tájékoztatáspolitika; 6. Az átmenet erőszakmentességének garanciái.8 Két középszintű bizottságot is felállítottak, itt juttatták a pártpolitikusok elé az albizottságokban megtárgyalt kérdéseket. A tanácskozások legfelső szintje pedig a plenáris ülés volt. Az érdemi szakmai viták az albizottságok tárgyalásain zajlottak, a nyilvánosság azonban csak a plenáris ülésekről kapott tájékoztatást.1' A tárgyalások során az Ellenzéki Kerekasztal álláspontja az volt, hogy a Nemzeti Kerekasztal csak a demokratikus átmenet szabályait alkossa meg, az új választójogi törvény és a büntető törvénykönyv módosításáról döntsön. Az új alkotmányról és a hozzá kapcsolódó törvényekről az új, demokratikusan megválasztott 149 I I
