Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1989. június 11. A Magyar Néppárt megalakulása
A rendszerváltás mérföldkövei 1979 1980 ■ f- 1981 1982 • 1- 1983 1984 Fejti György (1946-) 1969-ben okleveles autógépész mérnök végzettséget szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, 1972-ig ugyanott tanársegédként tanított. 1968-tól az MSZMP tagja, 1972-től a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságában munkatárs, 1976 februárjától annak titkára volt. 1974-1977 között az MSZMP Politikai Főiskoláján tanult tovább. 1979-ben a párt Központi Bizottságába került át a Kommunista Ifjúsági Szövetségből. 1980-ban a Központi Bizottság kooptálta a testületbe, és a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára lett, így állandó meghívottként részt vett a Politikai Bizottság ülésein. 1976-1985 között a Testnevelési és Sport Bizottság tagja, 1980-1985 között a Központi Bizottság Ifjúsági Bizottságának titkára volt. 1984-től Borsod-Abaúj-Zemplén megyei első titkár, 1987-tól a Központi Bizottság Titkárságának tagja, a Közigazgatási és Adminisztratív Osztályt felügyelte. 1988-tól a Központi Bizottság Nemzetközi,Jogi, és Közigazgatás-politikai Bizottságának tagja, 1989-től a Politikai Intéző Bizottság tagja volt. Ugyanebben az évben a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségében Pozsgay Imre keményvonalas helyettese. A párt 1989. október 7-i felbomlása után felhagyott a politikai tevékenységgel és vállalkozó lett. Országgyűlésnek kell majd döntést hoznia.10 Az MSZMP érdeke azonban az volt, hogy olyan fontosabb kérdés sekben, mint a köztársasági elnök személye, valamint az Alkotmánybíróság felállítása, megállapodásra jussanak, és még a régi Országgyűlés szavazzon róla.nA Nemzeti Kerekasztal elsődleges feladata tehát az volt, hogy kidolgozza a pártállami rendszerből a többpárti demokráciába való békés átmenet feltételeit. A kerékasztalnál született megállapodások az alkotmány részletes módosítását eredményezték, jelentőségét az is mutatja, hogy később erre épült az országgyűlésben folyó törvényhozó munka. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalásai 1989. június-szeptember között zajlottak. A háromoldalú tárgyalások vezettek el az 1989. szeptember 18-án aláírt megállapodáshoz, melynek alapján 1989. október 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot.12 Madácsy Tamás Jegyzetek 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 Bozóki András: Gördülő rendszerváltás. Az értelmiségi politika szerepe Magyarországon. Budapest, L'Harmattan, 2019, 217. 2 A rendszerváltás forgatókönyve: kerékasztal-tárgyalások 1989-ben. II. Szerk. Bozóki András. Budapest, Új Mandátum, 2000,15. 3 A rendszerváltás forgatókönyve: kerékasztal-tárgyalások 1989-ben. VII. Szerk. Hofer Tamás. Budapest, Új Mandátum, 2000, 32. 4 A rendszerváltás forgatókönyve: kerékasztal-tárgyalások 1989-ben. II. Szerk. Bozóki András. Budapest, Új Mandátum, 2000,19. 5 A rendszerváltás forgatókönyve: kerékasztal-tárgyalások 1989-ben. II. Szerk. Bozóki András. Budapest, Új Mandátum, 2000, 21. 6 Bozóki András: Gördülő rendszerváltás. Az értelmiségi politika szerepe Magyarországon. Budapest, L'Harmattan, 2019, 219. 7 A rendszerváltás forgatókönyve: kerékasztal-tárgyalások 1989-ben. VII. Szerk. Hofer Tamás. Budapest, Új Mandátum, 2000, 32. 8 A rendszerváltás forgatókönyve: kerékasztal-tárgyalások 1989-ben. VII. Szerk. Hofer Tamás. Budapest, Új Mandátum, 2000, 33. 9 Bozóki András: Gördülő rendszerváltás. Az értelmiségi politika szerepe Magyarországon. Budapest, L'Harmattan, 2019, 219. 10 Romsics Ignác: Volt egyszer egy rendszerváltozás. Budapest, Rubicon, 2003,168. 11 Romsics Ignác: Volt egyszer egy rendszerváltozás. Budapest, Rubicon, 2003, 169. 12 A rendszerváltás forgatókönyve: kerékasztal-tárgyalások 1989-ben. VII. Szerk. Hofer Tamás. Budapest, Új Mandátum, 2000,47. 150
