Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1989. június 11. A Magyar Néppárt megalakulása
A Magyar Néppárt megalakulása Magyarországon az egypártrendszerből a többpártrendszerű demokratikus berendezkedés felé vezető úton több szempontból is nagy jelentőséggel bírt az 1989-es év. Az Országgyűlés január 11-én fogadta el az egyesülési jogról szól 1989. évi II. törvényt, amely deklarálta, hogy az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog. Ennek alapján ettől fogva magánszemélyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei társadalmi szervezetet, így politikai pártot hozhattak létre és működtethettek. A jogszabály 1989. január 24-én lépett hatályba.’ Megjegyzendő, hogy a pártok működésére vonatkozó részletes szabályokat csak később alkották meg a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvénnyel, amely 1989. október 30-án lépett hatályba.2 Ennek megfelelően 1989 folyamán számos párt alakult meg, illetve történelmi pártok alakultak újjá. Általában elmondható, hogy a pártok hivatalos megalakulását megelőzően is beszélhetünk már egyfajta de facto működésről, de legalábbis sok esetben a párttá szerveződésnek már voltak előzményei, egyfajta mozgalmi, illetve társadalmi szervezeti keretek között, vagy éppen a Kádár-korszakban létezett ellenzéki csoportosulásokban. A Magyar Néppárt - amely a Nemzeti Parasztpárt, illetve az 1956-os Petőfi Párt jogutódjának tekintette magát - az újjászerveződő történelmi pártok egyike volt. Ezek legalitásukat abból eredeztették, hogy betiltásukat törvény soha nem rendelte el, formálisan csak szüneteltették működésüket.3 A Nemzeti Parasztpárt 1939. június 29-én jött létre a népi írók vezetésével a magyar szegényparasztság érdekképviseletére. Más „betiltott" pártokhoz képest a Nemzeti Parasztpárt esetében volt a legkisebb a hallgatás, az elhallgatás mértéke. Az is elmondható, hogy az 1960-as évektől a párt egykori tagjainak egy része karriert tudott építeni, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok élén, különböző hivatali szervekben vagy épp a Hazafias Népfront vezetésében.4 1979. június 29-én, a megalakulás 40. évfordulója alkalmából sor került például egy találkozóra a Hazafias Népfront székházában, amelyen részt vettek az országos nagyválasztmány egykori tagjai. Mindezen képviseltette magát az MSZMP és a Hazafias Népfront is. Itt megemlékeztek Darvas Józsefről, Veres Péterről, Erdei Ferencről és Szabó Pálról is, mint egykori „harcostársakról".5 A következő releváns, nagyobb szabású összejövetelre 1985-ben, a földosztás 40. évfordulóján került sor. Ezen szerveződött meg a Veres Péter Baráti Kör, jórészt olyan személyekkel, akik a Parasztpártban korábban tagsággal vagy valamilyen tisztséggel bírtak, úgymint Veres István (Veres Péter fia), Hegyesi János, S. Hegedűs László, Kónya László, Kovács Alajos, Gém Ferenc, Pál József. Egy idő után a Kör tagjai tágítani kívánták a tagság összetételét. Ennek szellemében alakult meg a Hazafias Népfront keretei között - a Parasztpárt szellemi hagyományainak ápolására - a Veres Péter Társaság. Ügyvezető elnöke S. Hegedűs
