Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1989. június 11. A Magyar Néppárt megalakulása
A rendszerváltás mérföldkövei 1979 1980 198t 1982 1983-I-1984 Fekete Gyula (1922-2010) Az érettségi megszerzése után a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdasági karán folytatta tanulmányait. A Győrffy-kollégium tehetséges növendékeként a vidék és a parasztságban rejlő társadalmi lehetőségek foglalkoztatták. Legtöbb regényében a szociográfiai leírás mellett a hétköznapi ember morális válságait vizsgálta. Az egyetem elvégzése után újságíróként dolgozott a Szabad Szónál, 1947-től pedig a Március Tizenötödike című lapot szerkesztette. Az 1956-os forradalom alatt az írószövetségnél dolgozott titkárként. Az írószövetség ellenforradalom helyett szabadságharcként adott hírt nyilatkozatában 1956-ról, ezért a Belügyminisztérium hamarosan felfüggesztette a működését. 1957 őszén a Magyar Népköztársaság társadalmi rendje elleni támadás címén a „kis íróper" egyik vádlottjaként letartóztatták. Szabadulása után szerkesztőként tevékenykedett, 1965-től a Budapest folyóirat szerkesztője. 1966-ban saját rádiós műsort vezetett, az Egy korty tengert. 1981-ben megválasztották a Magyar írók Szövetségének alelnökévé. 1988-tól a Hitel folyóirat munkatársa lett. Az MDF egyik alapító tagja. Politikai megnyilvánulásai során szorgalmazta a GYES bevezetését és a családok támogatását. Háromszor részesült József Attila-díjban, 1991 -ben 1956-os Emlékéremmel, 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével honorálták munkásságát. László, titkára Kónya László volt, és a vezetőségben fontos szerepet játszott Márton János, a HNF Országos Tanácsának egyik alelnöke. A társaság tagjai művelődési házakban, könyvtárakban tartott rendezvényein igyekeztek ápolni a népi írók hagyományait, emellett sokat foglalkoztak a mezőgazdaság és a parasztság aktuális problémáival.6 A társaság tagsága 1989-re már több ezer fő volt. ATársaság 1989. február 11 -én a budapesti Ráday kollégiumban tartott közgyűlésén S. Hegedűs László elnök tett javaslatot arra, hogy Magyar Néppárt ideiglenes elnevezéssel szervezzék újjá a Nemzeti Parasztpártot, illetve az 1956-ban ennek jogutódjaként létrejött Petőfi Pártot. Atagok egyhangúlag döntöttek arról, hogy pártot alakítanak a mezőgazdasági dolgozók, a falvak lakosai és az agrárérdekek képviseletére, s az előkészítéssel megbíztak egy bizottságot S. Hegedűs László, Varga Csaba, Mártonjános és mások közreműködésével.'Több hónapos aktív szervezőmunka után 1989. június 11 -én Budapesten, az MTA kongresszusi termében tartott újjáalakuló közgyűlésen létrejött a Magyar Néppárt.8 146 A százhetven küldött elfogadta a programtervezetet és az ideiglenes működési szabályzatot, és 19 tagú elnökséget választott.9 Magát a programtervezetet már 1989 februárjában elkészítették, amelyben kijelölték azt a szellemi örökséget, amelyet folytatni kívánnak Bibó István, Erdei Ferenc, Illyés Gyula, Kovács Imre, Németh László, Veres Péter szellemi nyomdokain. Az agráriumra vonatkozó alapvető téziseit a szervezet itt is kifejtette, miszerint „a személytelen állami magántulajdont váltsa fel az érdekeltséget érvényesítő, egyenlő működési feltételekkel rendelkező társadalmi, közösségi, vállalati, szövetkezeti és magántulajdon".10 Azaz érdekeltségi alapú, változatos tulajdonformákra épülő gazdasági rendszer bevezetése mellett tettek hitet. Az új agrárpolitikának pedig olyan feltételrendszert kell kialakítania, amely alkalmas arra, hogy megszüntesse az új „padlássöprést". Az átalakításban a programtervezet a fokozatosság elvén állt, azaz az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek átalakítása történjék meg, de fokozatosan, az önkéntesség figyelembevételével.11 A Magyar Néppárt tulajdonképpen a magyar közgondolkodás egy sajátos irányát, a „harmadik utas" gondolatot
