Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1989. március 15-i. 1989. március 15-i események
Csengey Dénes (1953-1991) Az érettségit követően autószerelő segédmunkásként, biztosítási ügynökként, színházi segédmunkásként és képesítés nélküli tanítóként dolgozott. 1976-ban felvételt nyert a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemre. Tanulmányai alatt a Hajdúszováti, majd a Hajdúböszörményi Egyesült Izzóban volt népművelő. A debreceni diákellenzék egyik vezetője volt, magyar nyelv és irodalom, illetve történelem szakos tanári diplomáját 1983-ban kapta meg. Egyetemi évei alatt jelentek meg első írásai az Alföld, Valóság, Mozgó Világ és Kortárs folyóiratokban. Az egyetem elvégzése után szabadfoglalkozású íróként dolgozott, a Fiatal írók József Attila Köre titkára volt. A nyolcvanas években egyre több ellenzéki megmozduláson vett részt, kapcsolati köre folyamatosan bővült. Részt vett a monori és az 1987-es lakiteleki találkozón, tagja lett az MDF kilenc főre bővített elnökségének és a Hitel című folyóirat munkatársa lett. A rendszerváltás egyik emblematikus eseménye volt, amikor 1989. március 15-én az ellenzéki szervezetek nevében jelképesen lefoglalta a televíziót. Támogatta az MDF párttá szerveződését, az 1990-es választásokon az MDF színeiben került be a parlamentbe. A mozgalommá vált Nemzeti Alapítvány kezdeményezője, szervezője volt. Az ünnepség az Országház épülete előtt, a Kossuth téren folytatódott. Az MDF-es Filó Katalin megemlékezett az október 25-ei sortűz áldozatairól.20 A FIDESZ egyik alapítója, Orbán Viktor beszédében március örök, minden nemzedék számára aktuális üzenetéről beszélve szóvá tette a szovjet csapatok jelenlétét és a szabad választások hiányát, szembesítette a kommunista politikai vezetőket múltjukkal és az általuk a nemzetre hagyott örökséggel, valamint a demokrácia saját erőből való kivívásának fontosságát hangsúlyozta.21 Ugyanitt Kis János, az SZDSZ ügyvivője - már-már megelőlegezve a néhány nappal később megalakuló Ellenzéki Kerekasztalt - arról beszélt, hogy a „demokratikus pártok és mozgalmak koalíciójának" kell az MSZMP „tárgyalófelének" lennie.22 A tömeg ezután, átvonulva a Margit hídon, a Bem-szoborhoz érkezett, ahol a külföldi szervezetek üdvözlő üzenetei hangzottak el. A lengyel Független Diákszövetség (NZS), a Lengyel-Magyar Szolidaritási Szervezet és a Szolidaritás szakszervezet üzenetét személyesen tolmácsolták.23 Az észtek köszöntését Lezsák Sándor, az ukránokét Danis György, a keletnémetekét Vásárhelyi Antal, a románokét Szilágyi Sándor, a csehszlovákokét pedig Bába Iván olvasta fel.24 Utóbbi beszéde után az '56-osok kaptak szerepet: Dénes János, Fónay Jenő, a kivégzett Kosa Pál húga és lánya, valamint Hornyák Tibor beszéde hangzott el. A Kölcsey-szobornál az előző évtizedek ellenzéki demonstrációinak egyik lelke és legmarkánsabb szereplője, Pákh Tibor mondott rövid beszédet - mikrofon nélkül, nagy érdeklődés mellett.25 Már estébe fordult az idő, amikor a Roosevelt téren Rockenbauer Zoltán,26 valamint az SZDSZ ügyvivője, Tamás Gáspár Miklós beszélt. A filozófus leginkább az új demokratikus mozgalmak közötti „torzsalkodás" megszüntetését és a közös fellépést sürgette.27 Az este a Magyar Demokrata Fórum külön ünnepségével zárult, a Budai Várban, ahol Sinkovits Imre szavalata után a Dísz téren Kulin Ferenc irodalomtörténész, az MDF elnökségi tagjának felszólalását hallgathatták meg a résztvevők. A Mozgó Világ 1983-ban eltávolított főszerkesztője többek között arról beszélt: 1848 forradalma sem a Pilvax-kávéházban kezdődött, hanem azt a korábbi évek, elsősorban Széchenyi, Kölcsey, Wesselényi, Kossuth, Deák, Eötvös, Táncsics, Kemény Zsigmond és Petőfi neve által fémjelzett szellemisége alapozta meg.28 119
