Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1989. március 15-i. 1989. március 15-i események
A rendszerváltás mérföldkövei 1979 1980 1981 1982 L 1983 1984 Cserhalmi György (1948-) Operaénekes édesanyja révén már kisgyerekként a művészetek közelébe került. 1971 -ben végzett a Színművészeti Akadémián, a diploma megszerzése után a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött. 1972-1975 között a veszprémi Petőfi, ezt követően ismét a debreceni, 1977-től pedig a Nemzeti Színházban játszott. 1979-1983 között a Magyar Filmgyártó Vállalat színtársulatában dolgozott. 1983-ban szerződött a Zsámbéki Gábor és Székely Gábor vezette, önálló színházként újonnan megnyílt Katona József Színházba. 1989-től ismét a Nemzeti Színház tagja. 1991-ben Balikó Tamással megalapította a Globe kulturális centrumban a Labdatér Teátrumot. Féléves amerikai távoliét után 1994-ben csatlakozott a Székely Gábor vezette, újonnan alakult Új Színházhoz, majd a Radnóti Színház társulatához. Színházi rendezőként Zalaegerszegen, Debrecenben, Székesfehérvárott dolgozott. Több mint kétszáz filmet forgatott, dolgozott Szabó Istvánnal, Makk Károllyal, Sára Sándorral, Bacsó Péterrel, Mészáros Mártával, Bódy Gáborral. Legismertebb alakításai ugyanakkor történelmi témájú alkotásokban játszott szerepeihez fűződnek. Közéleti szerepet az 1989. március 15-ei nagy ellenzéki tüntetésen vállalt: a Televízió székháza előtt ő olvasta fel az ellenzék 12 pontos követelését. 1982-ben Balázs Béla-díjat, 1990-ben Kossuth-díjat kapott. Az első „szabad március 15-e" nagy hatást gyakorolt az év további eseményeire. A közös ellenzéki fellépés megágyazott az Ellenzéki Kerekasztal létrejöttének,29 de lélekben előkészítette az év következő jelentős tömegrendezvényeit (Nagy Imre újratemetése, október 23.) is. Egyfajta „kísérleti terep" volt ugyanakkor a hatalom oldaláról is: az itt még „nemzeti összefogásként" megjelenő gondolatsor valamiféle továbbfűzését jelentette az elsősorban '56 kapcsán hangsúlyozott „nemzeti megbékélés" fogalma.30 Tény az is, hogy a százezres ellenzéki tömeg csak a társadalom egy részét fedte le - a később „Gorenje-turizmusként" leírt folyamat, az ausztriai nagybevásárlások nemzeti ünnepre (és így munkaszüneti napra) való időzítése31 jelezte a politikai, gazdasági és szellemi rendszerváltás legfontosabb kihívásait. Nagymihály Zoltán Jegyzetek 120 1 Modor Ádám: A titok meg a nyitja. Titkos szolgák és jelentések. Budapest, Kairosz, 2004, 269-273. 2 Az 1986-os március 15. Beszélő, 1986/1.117-119. 3 Tízezren tüntettek Budapesten március 15-én. Hiány, 1988. május 1.2. 4 Kukoreili István: Alapjogi rendszerváltozás (1989); az „első fecskék", az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvények. In: Kukorelli István- Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben. Lakitelek, Antológia, 2018,163-182. 5 Legyen március ünnepe mindenkié! A KISZ KB felhívása. (1989. január 3.). Lakiteleki Rendszerváltó Archívum, MDF korai időszakának iratai, 1.15. Március 15., 56. doboz, 1. ő. e. 6 Együtt, március idusán. A Hazafias Népfront kiáltványa. Magyar Nemzet, 1989. február 18. 3. 7 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei. I. Szerk. S. Kosztricz Anna - Lakos János - Némethné Vágyi Karola - Soós László - T. Varga György. Budapest, Magyar Országos Levéltár, 1993, 575-576. 8 Rockenbauer Zoltán: Nemzeti ünnep, Budapest. Beszélő, 1989/1.83-84.
