Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)
Gyülekeznek a viharfelhők
legádázabb ellenségként jelentek meg az értékelésben. Az előteijesztés felvázolta a népi irodalom útját 1957 nyaráig. A falukutató mozgalom és a Márciusi Front szerepét alapjában véve pozitívnak értékelték, ám az 1945 utáni szerepüket már differenciálják. A Tézisekben felállított három irányzat - a proletárdiktatúra oldalán állók, a szocializmussal szemben állók, a nemzetiekhez csapódó más értelmiségiek — Kállai Gyulának egy 1958 áprilisában elmondott beszédében már személyekhez kötötten jelent meg. Kállai szerint „volt köztük olyan, aki több-kevesebb következetességgel mellénk állt (Szabó Pál), volt, aki fátumszerűségként tudomásul vette (Veres Péter), és volt, aki teljesen elutasította (Illyés Gyula).” Kállai az egész nemzeti mozgalom „fertőző gócának” tekintette Illyést, „... lényegében minden alapvető kérdésben szemben áll velünk. [...] Illyésnek és közvetlen környezetének még egyetlen jó szava nem volt a szocialista jellegű vívmányainkról.” Kállai, aki akkor a Kormány első elnökhelyettese volt a nemzeti demokraták 1945 utáni fellépéséről azt mondta „nem a szocialista államosítás lényegével értettek egyet, hanem nacionalista és antiszemita alapról helyeselték hallgatólagosan ezt az intézkedést.” Kállai elítélő véleménye természetesen nem csak a saját, hanem a párt álláspontja. „Ellene vagyunk az irodalom, vagy a kultúra más területein a reakciót, vagy a politikai maradiságot képviselő politikai csoportosulásoknak. Mi - példának okáért - nem irodalmi stílusirányzatnak, hanem politikai csoportosulásnak, mégpedig a haladással ilyen, vagy olyan formában szemben álló politikai csoportosulásnak tartjuk az úgynevezett népies írói csoportosulást. Ennek a csoportnak ugyanis az elvi kiinduló pontja kimondva, vagy ki nem mondva szemben áll a munkásosztály vezető szerepével a társadalom életében és ez semmiképpen sincs összhangban a szocialista társadalom építésével, amelynek vezetője a munkásosztály.”100 - jelentette ki Kádár János 1958 januárjában a Parlament ülésén. A fő ellenség a nemzeti gondolat lett. A nemzeti demokraták sorsa annak ellenére meg volt pecsételve, hogy a velük szembeni fellépést sem a nemzetközi kommunista mozgalom, sem a szovjetek nem szorgalmazták. 100 A Magyar Országgyűlés 1958. január 27-i ülésének jegyzőkönyve. Kádár János előadói beszéde a Kormány munkájáról. Napló 2257. o. 78
