Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)
Nyílt levél az ENSZ-hez
Nyílt levél az ENSZ-hez Az Irodalmi Tanács kezdeményezésére a magyar írók a következő nyilatkozatban tiltakoztak az ENSZ ötös bizottsága jelentésének tárgyalása ellen.'' Mélyen átérezve azt a felelősséget, amelyet hivatásunk, a nemzeti közvélemény formálásában betöltött szerepünk ránk ró, egyben általános emberi felelősségünk tudatában is, felemeljük tiltakozó szavunkat az ellen, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése a magyarországi események ügyét napirendre tűzze. Szeretnénk, ha eljutna hangunk mindazokhoz, akik a világban barátainknak nevezik magukat, elsősorban minden nemzetbéli írótársainkhoz. Bízunk benne, hogy megértik aggodalmunkat és magukévá teszik követelésünket.77 78 Egyek vagyunk ezzel a néppel, ismerjük lelkének minden rezdülését. Tudjuk és hirdetjük: a magyar nép nem akart és nem akar ellenforradalmat, itt csak elenyésző kisebbség kívánja vissza a régi rendet. A történelmi és társadalmi körülmények tragikus találkozása folytán 1956. október 23-án mégis az események olyan sorozata indult el Budapesten, amelynek fordulatain már sem a józan politikai belátás, sem a kezdeti résztvevők jelentős részének becsületes szándéka nem tudott többé úrrá lenni.79 Illetéktelen és ellenséges imperialista beavatkozásnak sem volt csekély része benne, hogy a fasizmus minden üledéke felkavarodott és néhány napra az 1920-as 77 A közzétett nyilatkozat bevezető sora jelzi, hogy az Irodalmi Tanács a kezdeményező, azaz nem az aláírók által megfogalmazott, vagy egyeztetett szövegről van szó. 78 A remény, hogy a nyilatkozat nemzetközi visszhangra talál, s ezáltal a magyar felkelés ügye ismét az érdeklődés középpontjába kerül, nem állt távol a népiek szándékától. 79 Egyértelmű mondatok, melyek tulajdonképpen cáfolják a Kádár kormánynak a felkelésről vallott általános nézetét. Nem ellenforradalom volt, becsületes szándékok, célok vezérelték az eseményeket. 64
