Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)
Németh László: Ha én miniszter lennék
azzal, hogy a hajdani közép-, polgári, elemi iskolákat egységesítette, s az oktatást körülbelül a régi polgárik szintjén nivellálta: az egész ifjúságot odahozta a gimnáziumok s az újonnan felállított technikumok kapujába. Körülbelül felük már be is lép ezen a kapun, s leteszi az érettségit, a visszamaradtak egy része mint ipari tanuló közelíti meg ugyanezt a szintet. Azzal, hogy a középiskolába jutók számát fokozatosan növelitek, az ipari pályák egyre nagyobb részét kötitek érettségihez, az alsóbb fokú technikumokat lebontjátok, ipari és mezőgazdasági középiskolákkal helyettesítitek, kötelező törvény nélkül, de az általános gimnáziumot teszitek azzá, ami eddig az általános iskola volt, s az egyetem s a főiskolák lesznek, ami a gimnáziumok s technikumok. A mezőgazdaság előrehaladó gépesítése, a minőségi gazdálkodás, amely a mezőgazdasági munkát szakmunkává teszi, valamennyi ipari szakma érettségihez kötése, az egyetemi hallgatók számának tervbe vett megkétszerezése, a főiskolai fokú technikumok fölállítása igen gyorsan, egy-két nemzedék alatt a főiskolai szintre húzhatja az ifjúság zömét - legalább annyit, mint amennyi most a középiskolai fokot eléri; hogy aztán az általános iskola s általános középiskola után annak az „általános egyetemnek” a felállítása, amelyről máshol írtam, a bokrétát is feltűzze iskoláztatásunk gleichniig ért épületére. Ez azonban valóban csak a kőművesmunka! Az épület értéke, használhatósága itt még inkább a belső munkától, a szereléstől függ, mint az építőiparban. A szocializmus építésében, hogy ezt a fülünkbe evődött kifejezést használjuk, a csalódásokat okozó illúzió épp az, hogy a keretek kijelölése a dolgok megvalósítását is jelenti. Holott a keret csak feltétele annak, hogy a dolog létrejöjjön, a nehezebb s hosszabb szakasz utána következik. Az embereket, megfelelő érvekkel, mint láttuk, egy éjszaka is be lehet a szövetkezetekbe agitálni, de ahhoz évtizedek kellenek, hogy valóban szövetkezeti dolgozókká válhassanak. Ha keret és megvalósulás eltérése itt nem is ily drasztikus: az általános iskolák, középiskolák, egyetemek felállítása nem jelenti azt, hogy aki azokban végbizonyítványt nyert, valóban a megfelelő végzettség szintjén áll. Ahogy az általános iskolák rögtönzése, a sok hiányos alapú s feljebb özönlő diák, egy időre legalább, a gimnáziumi követelmény tudatos vagy észrevétlen leszállítását vonta maga után, úgy egyetemi felvételeztetőktől is gyakran hallunk olyat mostanában, hogy a jelentkezők színvonala évről évre gyengébb, hogy egyes fakultásokon a régi 191
