Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)
Szabó Zoltán: Néhány szó a népi forradalmiság múltjáról és jövőjéről
dóriképpen a kedélyes népiességet és a népromantikát támadja meg, mindenki másképp: Kodolányi sötét igazmondással, Veres Péter okoskodó osztálytudattal, Tamási Áron a báj álöltözetében megjelenő moralitással. A harmincas évek legelején jelszavaink még szerények valának, de már gyakorlatiak: tagosítás veszteséges gazdálkodás ellen; telepítés egyke ellen; földreform feudalizmus ellen. A kibontakozó tartalomnak átmeneti formát Zilahy Lajos segítsége adott az „Új Szellemi Front” neve alatt. Az irodalmi irányzat - az ormánsági naplójával elöljáró Illyés Gyula nyomán - politikai irodalmat teremtett, olyan méretűt, amelyhez fogható a reformkor óta nem volt magyar nyelven. Ennek a politikai irodalomnak két pólusa volt. Egyik a falukutatás: ez Sárközi György érdeméből könyvtárrá szaporodó kötetekben fejezte ki azt a helyzetet, amelynek ismerete a népi forradalom, a nép kedve szerint való változás elengedhetetlen feltétele .204 A másik pólus a „Tanú” volt: ebben Németh László egyszemélyben vetette ki magából, darabokban és mozaikosan azt az utópiát, amelynek felvetése minden reális terv értelmes szolgálatának feltétele.205 A népi politikai irodalom alig egy esztendő alatt a Nemzeti Múzeum lépcsőkorlátjára lökte politikai vetületét, a Márciusi Frontot, amely a részletreformok programját forradalmi változás programjává emelte, és hogy Bibót idézzem, „kilenc évtized távlatából felidézte negyvennyolc szellemét”. Ebben az időben a magyar humanizmus olyan egymástól különböző, de egyformán érdemes idősebb képviselői, mint Babits Mihály, Szekfű Gyula és Jászi Oszkár egyaránt ebben a népi forradalomban látták a reményt olyan magyar megoldásra, amely nem osztályfogalmazásban nemzeti, dogmátlanul szocialista és magyarul emberséges. Móricz Zsigmond vagy Szabó Dezső életműve az utánuk, de nem nélkülük támadt népi forradalmi mozgalomba természetszerűen beleépült, és a marxista és 2u4 Sárközi György 1936-ban indította útjára a Magyarország felfedezése című könyvsorozatot, melynek keretében megjelent Erdei Ferenc: Futóhomok, Féja Géza: Viharsarok, Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság című szociográfiája. 20' Németh László 1932 őszétől 1937 elejéig összesen 17 füzetben jelentette meg az egymaga írta folyóiratát, a Tanút. A kibontakozó új irányzatban az irodalom „konzervatív forradalmát” látta, a nemzeti hagyománynak és a kor társadalmi igényeinek ösz- szefonódását. 147
