Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)

Szabó Zoltán: Néhány szó a népi forradalmiság múltjáról és jövőjéről

freudista okoskodásokba belefáradó József Attila is keresett vigaszt élete végén errefele. Ugyanekkor a kommunista Révai József prágai könyve206 arra vallott, hogy a falukutatás meggyőzte, hogy a sommás marxista szociális struktúra-elképzelések Magyarországra nézve revideálandók, hogy a népi irodalomban az övével vetélkedő ideológia alakul, hogy ezt az ideológiát elvtársainak szövetségesül megnyerendő ve- télytársként kell kezelniük, nem vezettetve félre magukat attól, hogy képviselői nem tudnak tudományosan gondolkodni, vagyis nem valóságot igazítanak elmélethez, hanem szemléletet alakítanak ki a valóság elemeiből. A népi-forradalmi irodalom fiatal olvasó-híveit, akik 1937-re múzeumkerti tömegekké váltak, 1938. március 15- én a lovasrendőrség szórta szét. Ám a mozgalom további politikai fejlődését a háború alatt tulajdonképpen nemcsak karhatalom és kormányhatalom bénította, hanem elsősorban vezetőinek nemzeti felelősségérzete: az Anschluss után az ország fenyegetett helyzete nem engedte meg olyan népforradalom sürgetését, amely nemzetvesztéssel lett volna egyenértékű, s csak 1944 márciusát hozhatta volna előbbre.

Húsz esztendő távlatából, amely nem történelmi - elvégre ezeket a sorokat ismert dolgokról, éppen azért vetem papírra, mert meggyőződésem, hogy nem befejezett múltról szólok -, világosan láthatjuk, hogy a népi mozgalomban két eredendően és hitelesen magyar alkat váltotta egymást, ugyanazokban a személyekben. Az egyik a Petőfi-alkat, a másik az erdélyi alkat.207 A Petőfi-alkat 1937-ben és 1945 elején került felül, a frátergyörgyi a háború alatt, Rákosi „fordulatának” éve, és 1957 után. 1956-ban a kettő együtt jelentkezett, a jelenre inkább a frátergyörgyi realizmus érvényesült, a jövőre nézve Petőfi meg nem alkuvása ígérkezett. Ez a kettősség a népi mozgalom erőinek nemcsak megmaradását szolgálta az adott keserves helyzetekben,

206 Révai József 1937-39 között Csehszlovákiában a Dolgozók Lapja és a Magyar Nap munkatársa volt. Ekkor írta a Népiség, demokrácia, szocializmus című tanulmányát, melyet könyvformátumban Kállai Gyula neve alatt jelentettek meg magánkiadásban, 1943-ban Budapesten.

207 Fráter György az 1500-as években a török szultán és a Habsburg király között egyensúlyozva próbálta az Erdélyi fejedelemség függetlenségét elérni. Politikai gyakorlata az elveiben meg nem alkuvó, de a kompromisszumok legvégső határáig elmerészkedő taktika örök példája.

148