Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)

Kovács Imre: A megoldás: kompromisszum

látszik azért hirdette meg a „hadd nyíljék minden virág” elméletét, hogy a kinyílt virágokat lekaszabolja. Gomulka egyedül aligha tud megállni, a tömegek bizalmát még bírja, az egyház türelmetlenül ugyan, de szintén állja még az egyezséget, belső átcsoportosulás nem is fenyegeti „kötéltáncos” politikáját: az igazi veszély a Kreml fokozódó türelmetlensége, ami egy napon véget vethet az egykor sok reményt nyújtó, biztató fejlődésnek. Hallani olyan nyugati véleményt, hogy a Kreml a magyar forradalom miatt vonta vissza a népi demokráciák „saját utat járó” szocializmusának elismerését. Túlhaladt azon a ponton, ahol a Szovjet érdekei még megvédhetők lettek volna, s nehogy a liberalizálódás hosszú szárra eresztésével másutt is megismétlődjék a katasztrófa, intő példaként brutálisan eltiporták, a saját utat betiltották. Hruscsov az ifjabb Hearstnek 1957. november 22-én adott nyilatkozatában ezt a feltételezést megerősítette.199 A magyarországi „válság”, a jugoszláv vagy a lengyel példa alapján megoldható lett volna, mondotta, de a „fejlemények váratlan fordulatot vettek... (Most) a ma­gyarországi események szolgáljanak intő például a reakciós erőknek, hogy egy orosz, közmondással élve, addig ne rohanjanak neki a víznek, amíg nem fedezték fel a gáz­lót...” Tagadhatatlanul, egy liberalizált rendszerű Lengyelországgal és Magyaror­szággal, valamint a nemzeti kommunista Jugoszláviával, mint összefüggő tömbbel, ma más lenne Kelet-Európa. Az eredményes fellazulás azután más népi demokráci­ákra is kiterjedhetett volna, hogy fokozatosan ugyan, de végül is egy nap a rabnem­zetek elnyerjék teljes szabadságukat és függetlenségüket. A levert magyar forradalom negációiban több a fantázia, mint a felszabadítás, vagy a „kossuthi maximum” üres frázisaiban. Noha kedvezőtlenül befolyásolta a népi demokráciák politikai fejlődését és meglassította, ha teljesen nem is szüntette meg a liberalizálódást, egy bizonyos együttműködés - megfontolásból, a túlélésért - a tö­megek és a kommunista rendszerek között azért mindenütt megállapítható. Magyar­199 Hruscsov a leszerelési tárgyalások előtt kijelentette, hogy sem a német, sem a kelet­európai kérdésről nem hajlandó tárgyalni, a lefegyverzés kérdésével kapcsolatban foly­tatott tárgyalások csak akkor vezethetnek eredményre, ha a nyugati nagyhatalmak el­fogadják a status quo-t. Hruscsov tehát a status quo-nak de jure való elfogadást min­den tárgyalás előfeltételének tekintette. 140

Next

/
Oldalképek
Tartalom