Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)
Kovács Imre: A megoldás: kompromisszum
ország az egyetlen csatlós állam, ahol a kommunista párt annyira elszigetelt, hogy hatalma kizárólag az orosz fegyverektől és az újjászervezett politikai rendőrségtől függ. Tömegbázisa, népi támogatása nincs, a jelenlegi háromszázezer párttag csupa opportunista, akik állásukat vagy biztonságukat féltik, s Marosán dühöngései, artiku- lálatlan ordítozásai ijedelmüket, nem pedig erejüket bizonyítják. Ázsia egyik vezető államférfiától tudom, akivel alkalmam volt a magyar kérdésről hosszan és bizalmasan beszélgetni, hogy Hruscsovék bűntudattal gondolnak a szabadságharc leverésére. („They have a guilty complex” - legalább ötször megismételte.)200 Azt viszont Hruscsov közvetlen kijelentései árulják el, hogy a Magyarországon adódott kínos helyzetből valahogy tisztességgel szeretnének kikerülni. A korlátlan hatalmú első titkár többször ajánlotta, hogy a Nyugat-Németországban állomásozó amerikai csapatok kivonása ellenében kivonná a szovjet erőket Magyarországról. Máskor szélesebb bázist ajánlott az egyezségre: Minden idegen csapat hagyja el Nyugat-Európát, akkor a szovjet haderő is kiüríti Kelet-Európát. Ennél az alkudozásnál a hangsúly nem annyira a föltételeken, mint magán a tényen - a kivonuláson - van, és a tét elsősorban Magyarország, amely súlyos kölönc a nyakukban. A feltételek között a legfontosabb az a ki nem mondott szempont, hogy miként viselkednék a magyar nép, ha a szovjet csapatok elhagynák az országot? Moszkvában attól tartanak, hogy megismétlődnék az 1956-os felkelés, talán még intenzívebben és fenyegetőbb kilendüléssel jobbra. Függetlenül attól, hogy ez a félelem jogos vagy sem, a biztosítékokat itt kellene okosan és meggyőzően felsorakoztatni. Az orosz agy :,M) Kovács Imre a Szabad Európa Bizottság egyik osztálya segítségével több ázsiai és délamerikai országot látogatott meg 1957 őszén, tájékoztatva az ottani közvéleményt a Kelet-Közép-Európa-i és a magyarországi helyzetről. A Nemzetközi PEN kongresz- szus Tokióban tartotta ülését, ahol találkozhatott Japán miniszterelnökével, eljutott Indiába, ahol Nehru külügyminiszter közbenjárását kérte a magyar ügy érdekében. „Kértem, ha alkalma kínálkozik, magyarázza meg az oroszoknak, hogy jobban járnának egy útjára engedett, semleges, jóindulatú Magyarországgal, mint egy leigázott, elkeseredett nemzettel. Megígérte, hogy alkalomadtán felhozza a szovjet nagykövetnek, és mindenképpen megemlíti Hruscsovnak tervezett indiai látogatásakor” - írta Nehrunál tett látogatásáról. 141
