Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)
Jelentés a népi írókról
ahhoz ezek a határozatok, hogy előírják neki, hogy ő milyen esetben lehet jó szocialista, jó magyar és jó hazafi. Ezek a határozatok parancsolgató hangot ütnek meg és ezt nem lehet szó nélkül lenyelni”. (Szabó Pálon kívül az állásfoglalás hangját illetően ilyen-véleményen egy népies író sem volt.) Sérelmezi továbbá a párt állásfoglalásban, hogy „a fő kifogás ellenük a nacionalizmus”. Ezelőtt ő értetlenül áll. S kifejti: „Mit lát az ember a világban? Azt, hogy az egykori gyarmati népek százmillió számra szabadulnak fel az imperialisták alól. És mi az az erő, amely ezeket a népeket függetlenné teszi? A szocializmus? Nem, a nacionalizmus! Tanúi vagyunk annak, hogy a kommunizmus, amely a maga körében első számú ellenségnek tartja a nacionalizmust, külpolitikai téren kezet fog a gyarmati népek nacionalizmusával. Vagy a marxista világban sem tilos a nacionalizmus? Csak hogy az fenn van tartva a nagy népek számára, és a kis népeket pedig arra kényszerítik, hogy mondjanak le erről !”190 Ugyanakkor mikor Szabó Pál országgyűlési képviselő, az Elnöki Tanács tagja, a Népfront Elnökségének tagja kijelenti: „Én már csak úgy vagyok, mint Michelangelo, aki egyszer kijelentette, szolgálom a pápát, mert mit is tehetnék egyebet”. Szabó Pál ingadozásai közepette sokszor ellentmond önmagának. Előfordul, hogy lelkesedéssel beszél a magyar parasztság felemelkedéséről, s mintegy hitvallást tesz a népi demokrácia mellett. Nyilvános szereplései alkalmával is igyekszik ezt kifejezni. Ha irodalompolitikai kérdésekről van szó, akkor mindenben beáll a népiesek sorába. Aszerint változik a véleménye, mikor, kivel találkozik és az milyen befolyást gyakorol rá. Különös hatással van rá Veres Péter. Igen helyteleníti, hogy pl. Veres Péter válaszirata sehol sem jelenhetett meg és megvetően nyilatkozott azokról az írásokról, amik viszont megjelentek az Élet és Irodalom hasábjain. „Ki az a Szent- királyi János, ki az a Kerékgyártó, hol van a múltjuk, amely felhatalmazná ezeket arra, hogy a népi írókkal vitázzanak. Hol van a mű, amelyet felmutatva a népi íróktól 190 Szabó Pál válaszolt Kállai Gyula levelére (Nem vitatkozom. Válasz Évkönyv, Püski Kiadó, Budapest,. 1989. 273. o.), de az nem jelent meg a vita során sem a Kortársban, sem az Élet és Irodalomban. Saját álláspontját a Magyar Nemzet 1958. november 2-i számában fejtette ki, Irodalom című cikkében. 128
