Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)
Jelentés a népi írókról
A tézisek megküldése - néhány írónak - e hangulatot már kezdte eloszlatni; a végleges szöveg megjelenése pedig általános megnyugvást keltett azok között, akik túlzásokra számítottak. A reagálásnak ebben a szakaszában a népiesek többsége megnyugodott, elismerték az állásfoglalás hangjának emberiességét, a segítésre való készséget, többen hangoztatták, alaposságát és tárgyilagosságát.165 Ez a viszonylagos nyugalom a népiesek közt csak igen rövid ideig tartott. Addig, míg az állásfoglalást alaposan át nem tanulmányozták, s ki nem cserélték egymás közt véleményüket. Erre a szakaszra a párt állásfoglalása egyes megállapításaival való szembenállás, a szenvedélyes hang a jellemző. A népies írók külön-külön elsősorban a saját személyüket ért bírálattal nem értenek egyet. Általánosságban azonban nem értenek egyet az alapvető megállapításokkal: tagadják, hogy külön csoportot, mozgalmat alkotnának, nem vagy csak igen kis részben fogadják el a „harmadik utas” ideológia rájuk vonatkozó értékelését, tiltakoznak az ellen, hogy a nacionalista jelzőt alkalmazzák rájuk, s akire vonatkozik tagadja fasiszta, antiszemita beállításának igazát. Az állásfoglalás megítélésében, így kisebb eltérésektől eltekintve, elég egységes - a tényeket, s az értékelés abszolút helytállóságát tagadó - állásfoglalás alakult ki a népiesek között. Ezen a közös talajon született meg az a gondolat - július elején -, hogy az érintett népies írók közös beadványban adnak választ a pártnak, amit Németh László és Féja Géza fogalmazott volna, és aláírásokat készültek gyűjteni a beadványhoz. Ettől a szándékuktól azonban elálltak .166 165 Kétségtelen, hogy a „népies” forma megváltoztatása „népi”kifejezéssé, az arra való utalás, hogy a népi írók magatartása nem rendőri ügy, bizonyos fokig megnyugtatóan hatott, ám semmilyen adat nem támasztja alá azt a kitételt, mely szerint bármelyik népi író alaposnak és tárgyilagosnak ismerte volna el a megjelent tanulmányt. 166 Ilyen kezdeményezésre nem találtam adatot, vélhetőleg a népiek további szervezkedése veszélyének bizonyítékát próbálta az államvédelem ezzel az információval alátámasztani. Cáfolja egyébként egy ilyen petíció lehetséges voltát az is, hogy Németh László semmilyen formában nem kívánt az „Állásfoglalással” kapcsolatban megnyilatkozni. 114
