Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)

A vitát lezárják

A VITÁT LEZÁRJÁK

Az „Állásfoglalás” körül szervezett vita végül is egyoldalú lett. A nemzeti demokraták véleményét nem engedte leközölni a párt vezetése. 1958. augusztus 14-én Aczél György e sorokkal postázta Marosán Györgynek Szabó Pál írását: „Kedves Marosán elvtárs! Szabó Pál a mellékelt anyagot küldte be az »Elet és Irodalombhoz közlés céljából. Természetesen nem engedtük leközölni.”

„Attól, hogy lenyomják a népi íróknak a fejét, attól nem lesznek tehetségesebbek a zsidó írók”163 - mondta dr. Tompa Kálmán, a művészek pártfogója és barátja a népiekről szóló tanulmány Társadalmi Szemlében történt megjelenése után. Püski Sándornak az volt a véleménye, hogy a párt fellépése még inkább összezárja a nemzeti demokraták sorait, s a támadás még a korábban velük szemben álló értelmiségieket is a népiek felé fordítja.

Az optimista feltételezések azonban alaptalannak bizonyultak. Az „Állásfoglalás” inkább szétzilálta az egységes népi mozgalmat, sokakat megfélemlített, ellehetetlenítette, hogy a magyar konszolidáció során érvényre juthasson a nemzetiek két világ- rendszer közötti sajátos magyar fejlődést kínáló elképzelésé.

1958. augusztus 1-én megszületett az ítélet Bibó István és társai perében. Bibó és Göncz Árpád életfogytiglani börtönbüntetést kapott, Regéczy Nagy Lászlót 15 évre ítélték. Ugyanakkor októberben egyéni kegyelemmel kiszabadult Zelk Zoltán. A Kádár kormány bizonyította, kegyetlenül leszámol mindazokkal, akik nem tanúsítanak lojális magatartást.

Veres Péter 1958 kora őszén több alkalommal találkozott Kádár Jánossal. Beszélgetéseik homlokterében a hogyan tovább kérdése állt. Verest elkeserítette mind az

163 dr. Tompa Kálmán lakását már január eleje óta lehallgatta az államvédelmi hatóság.

111