Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)

Hetilap hasábjaira költözik a mozgalom

Hetilap hasábjaira költözik a mozgalom 1938 végére [etisztázódtak a nézetek a népi írók körében. A mozgalom vagy párt kérdésre adott válaszok alapján külön-külön úton próbálkoztak egyes csoportjaik. Kodolányi János, Szabó Lőrinc, Tamási Áron, Zilahy Lajos irtózott a pártpoliti­kától, ezért határozottan ellenezte politikai párt alapítását. Más indokból, de hasonlóan vélekedett a fiatal egyetemisták azon csoportja, akiknek kötődése volt az illegálisan működő kommunistákhoz, mert idejekorán felismerték, hogy egy legális szegényparasztok támogatását élvező párt gondot okozhat vidéki agitáció- jukban. Összeállt azonban egy olyan csoport, amely határozottan a pártalapítás híve volt, a Márciusi Frontban kiformálódott program megvalósítását a politikai csatározások színterére kívánta átültetni. Élharcosa, legkövetkezetesebb formáló­ja Kovács Imre volt. A kis- és középparasztoknak már volt pártjuk, a Kisgazda- párt, bár az is több sebből vérzett. A földnélküli parasztságnak, az 1-2 holdon gazdálkodó kisbirtokosoknak azonban semmilyen politikai érdekképviselete nem létezett. A pártalapításra készülő népiek ebben a rétegben látták azt a társadalmi hátteret, amelynek élére állva elindíthatják a gyökeres társadalmi változások re­formprogramját. Pártalapításban természetesen senkinek nem volt tapasztalata, ezért először a már működő politikai pártok felé kerestek kapcsolatokat. A Függetlenségi Kos- suth-párttal való keserves és sikertelen próbálkozás óvatosságra és megfontolt­ságra intette az útkeresőket. Féja Géza ingatag álláspontot képviselt az írók kö­zött. A politikai mozgalom híveként továbbra is a Kisgazdapárt felé kereste a kapcsolatot. A Független Kisgazdapárt vezetője, Eckhardt Tibor 1938 márciusá­ban felvetette Fájának, hogy a kisgazdík szívesen biztosítanák a politizálás szer­72

Next

/
Oldalképek
Tartalom