Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
A Márciusi Front utóélete
A Márciusi Front utóélete Érdemes egy kicsit megvizsgálni azokat a személyeket, szervezeteket, amelyek a Márciusi Front körül megjelentek, ápolták kapcsolatait, erősítették szövetségeit. Meghatározó szerepet természetesen a falukutatók, a népi írók játszottak, elsősorban Féja Géza, Erdei Ferenc, Illyés Gyula, Kovács Imre és a Válasz főszerkesztője Sárközi György. Távolságtartással figyelte a szervezet működését Veres Péter, aki a Front 1937. március 15-ei meghirdetésekor sem volt jelen, illetve a későbbi tárgyalásokon is tartózkodó magatartást képviselt. Veres szerepe különleges és nehezen megmagyarázható jelenség a népi mozgalom történetében. Csak egy évtizeddel idősebb Erdeiéknél, mégis mindenki „Péter bácsinak” szólította. Elvonultan élt és gazdálkodott Balmazújvároson, leveleiben mindig megemlíti, hogy rengeteg munkája van, sokszor ezzel indokolta, hogy miért nem vett részt az egyes eseményeken. Nehezen mozdult ki otthonából, ám mindenről tudni akart, s véleményét soha nem hallgatta el. Erdei találóan jellemezte egyik Diósszilágyi Évához írott levelében politikai alapállását és a mozgalomban betöltött szerepét: „Veres Péter külön existencia, de ő az a hiteles ember, akin le kell és le lehet mérni politikai eszmék jelentőségét. 0 marxista és proletár, mi szocialisták vagyunk enélkül, tehát össze aligha férhetünk, azonban az ő véleménye fontos.'*’1 Veres Péter sem aktuálisnak, sem megvalósíthatónak nem tartotta egy parasztpárt létrehozását. A kisgaz32 Erdei Ferenc levele Diósszilágyi Évához. Budaliget, 1937. október 24. Forrás: Levelezés köz és magánügyben 1931-1944. Címzett vagy feladó Erdei Ferenc. Magvető kiadó, Budapest, 1991. 243.0.
