Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)

A Márciusi Front utóélete

dákkal semmilyen kapcsolatot nem tartott fenn, agrárszocialistának vallotta ma­gát, tagja volt a szociáldemokrata pártnak, bár azok is furcsa szemmel nézték megnyilvánulásait, s sokszor elnézően - olykor lekezelően - nyilatkoztak nézetei­ről. Tagadhatatlan, hogy mindig következetesen kiállt a parasztság, a népi moz­galom mellett, de nem inspirálta, inkább visszafogta annak előretörését. A másik ismert és elismert parasztíró a biharugrai Szabó Pál colt. Míg Veres Péter alkatilag is politizálni akart, és politizált minden eszközzel, többek között az irodalommal is, addig Szabó Pál mindenekelőtt író, művész, csevegő, anekdo- tázó, ember, aki akkor is írt volna, ha szavaival a gyönyörködtetésen kívül semmi más hatást nem ér el. Szabó Pál az első időkben nem kötelezte el magát a Füg­getlen Kisgazdapárt mellett, egyik előkészítője volt Bajcsy-Zsilinszky Endre pártjának, a Nemzeti Radikális Párt megalapításának. Később rövid időre a Füg­getlen Kisgazdapárt égjük vezetője (választmánjü tag) lett, ám a kisgazdák közöt­ti ellentétek elkeserítették kiábrándították a pártpolitizálásból, ezért fokozatosan visszavonult a zajos közéleti szerepléstől, a pártpolitizálástól. Mint lapkiadó, szerkesztő figyelemmel kísérte a mozgalom történéseit, de frekventált szerepet nem vállalt, majd csak 1939 elején került előtérbe. A Márciusi Front elsorvadásával53, a Válasz megszűnésével54 egyre sürgetőbbé vált, hogy valamilyen új szervezet álljon a heljűiket keresők elé. Intézménjü háttér nélkül fennállt a veszéfye annak hogy a népi tábor szétszóródik, még mielőtt igazán komolyan megszerveződhetett volna. Akár egyénileg is beszippanthattak embereket, mint ahogyan az a vezető kormánj'párti napilap, a Magyarország publicistájává szegődött Féja Gézával történt - vagy éppen a szociáldemokraták­ról távolodó és egy ideig a szélsőjobboldal felé kacsintgató Veres Péter esetében fenyegetett. A népiek átmeneti szétzilálódásáról sokat elárul az a tény, hogy a későbbiekben az írók pártjaként emlegetett Nemzeti Parasztpárt 1939-es meg­53 1938. március 13-át, az Anschluss-t követően a Márciusi Front mozgástere beszűkült, majd az adott keretek között további tevékenysége lehetetlenné vált. 54 1 9 3 8 júniusában Sárközi György a Válasz további megjelenését a hatásági zaklatások, az új sajtótörvény fenyegető kritériumai, az írók közötti ellentétek és nem utolsósorban az anyagi nehézségek miatt leállította. 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom