Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
Szellemi mozgalom a vidéki Magyarország felemelkedéséért
A Makói Kiáltvány megjelenése ugyanakkor ismét megerősítette a Front iránti érdeklődést mind a sajtóban, mind a kormányzati körökben. Sokan keresték a kapcsolatot az írókkal, annak ellenére, hogy a hatalom a nyár eleje óta perek sokaságával próbálta megfélemlíteni a mozgalom vezetőit, s a szélsőjobboldal dühös acsarkodással fogadta a higgadt, előremutató javaslatokat. Bár a Front vezetősége pusztán formálisan létezett, egyeztetéseket, üléseket nem tartottak, ám szuverén módon, mindenki a saját területén próbálkozott minél szélesebbre nyitni a nyilvánosság kapuit, megismertetni a követeléseket, támogatókat szerezni. A hatalom megtorló intézkedései, az ellene megnyilvánuló hisztérikus tiltakozás hatása is szerepet játszhatott abban, hogy nagy visszhangot kiváltó rendezvényeket sikerült szervezniük a Zeneakadémián, igazolva, hogy a Front támogatása széles értelmiségi körökben is megerősödött. 1937. november 13-án a Márciusi Front és a Magyar Múzsa nagysikerű énekkari hangversenyt rendezett Kodály Zoltán és Bartók Béla műveiből, majd november 21-én a Válasz című folyóirat és a Márciusi Front matinét szervezett a Zeneakadémia nagytermében. Még a Zeneakadémián is ritka volt, hogy több mint ezer ember tolongott a nagyteremben, várva Erdei Ferenc, Féja Géza, Fodor József, Illyés Gyula, Kerék Mihály, Kovács Imre, Matolcsy Mátyás, Németh Imre, Szabó Lőrinc, Tamási Áron, Veres Péter és Zilahy Lajos fellépését. Az Márciusi Front céljairól és szerepéről, a társadalmi kérdésekről szóló előadások között írók és költők olvastak fel műveikből. A legnagyobb sikert Veres Péter, Erdei és Kovács aratta. Veres a magatehetetlen parasztság és az idegenként kezelt munkásság helyett és nevében új nemzetfogalmat, új közösség-fogalmat sürgetett, melyben „... ha senki más nem csinálja, nekünk meg kell teremteni az ipari munkásság, a parasztság és a szellem új hármasszövetségét.”42 Kovács Imre a nemzeti kibontakozás letéteményesének a parasztságot jelölte meg ismét, majd a politikusoknak címezve mondatait, megfogalmazta azok kötelességét, mert „...a magyar írók, amikor feltárták könyörtelenül a magyar parasztság 42 Veres Péter: Munkásság és irodalom. Híd, 1937. 2. 3. o. 54
