Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
Végelszámolás
Érdekes megvizsgálni, hogy az állambiztonsági szolgálat összefoglaló jelentése milyen képet festett a mozgalomról és annak egyes tagjairól. Az 1958 decemberének elején, a Belügyminisztérium II/5 e. alosztálya által előterjesztett összefoglaló már az állásfoglalásról folytatott vita után készült, lemérve annak hatását, eredményét, s egyben meghatározva - legalábbis állambiztonsági szempontból - a további lépések irányait.447 A jelentés szerint az állásfoglalás megjelenése előtt félelem ;s tartózkodás, utána pedig megnyugvás jellemezte a volt népi mozgalom vezetőit. Amikor azonban az állásfoglalás kapcsán nyílt szellemi vita bontakozott ki, egy részük - elsősorban a saját személyüket érintő kérdésekben - szenvedélyesen ellenszegült az állásfoglalás megállapításainak. Kísérlet történt arra, hogy a népi oldal egy egységes álláspontot fogalmazzon meg, melyet Németh és Féja állított volna össze, azonban ez szinte felvetése pillanatában kimúlt. „A népies írók egyike-másika nehéz vajiidáson ment át az elmúlt félév alatt s többüknél készség mutatkozik arra — fogalmazta meg a jelentés —, hogy politikailag elfogadható művekkel jelentkezzenek. (Tamási Áron, Sinka István, Féja Géza, Kodolányi János, stb.) Ezeknél a személyeknél azonban nagy visszahúzó erő az egymástól való tartás, egyes hangadóktól való félelem, hogy árulóknak, s megalkuvóknak bélyegzik meg őket. ” Erősen befolyásolja az ilyenek álláspontját az is, hogy alkotásaikkal egzisztenciális biztonságukat tudják megteremteni, s sokan elmarasztalják a hallgató Illyés és Németh-et, mondván ők már megszedték magukat, nekik már nem kenyérre kell a honorárium. A jelentés szerint újraéledt a népi-urbánus küzdelem, a népiek közül sokan úgy vélték, hogy a polgári irodalom előretörésének szálláscsinálója az állásfoglalás, s azt a „polgári zsidó klikk” erőszakolta rá a pártra. Az állambiztonsági jelentés úgy értékelte, hogy a népi írók többsége hajlandó az együttműködésre, s amennyiben az irodalmi életbe be tudják kapcsolni őket, akkor a még közöttük meglévő kohéziós erő jelentősen csökkenni fog. 44 Jelentés a népi írókról. BM II/5 e. alosztály jelentése. 1958. december. 11. (ÁBTL, Cili 803/1.) 407
