Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
Végelszámolás
soita, hogy állítsák helyre az 1956. október 23-a előtti állapotot, azaz a bérlemény legyen továbbra is a Parasztpárt központi irodája. Azt tanácsolja Veresnek, hogy ne is beszéljenek a különböző lemondásokról meg egyebekről, tekintsék úgy a dolgot, mintha semmi nem történt volna. Az ilyen struccpolitika egyébként nem állt távol a Parasztpárt vezetőitől régebben sem. Erdei javaslatot tett arra is, hogy a Hazafias Népfronttal kezdeményezni kellene egy egyeztetést, mert a fenntartás anyagi alapjait valahogyan meg kell oldani, s ebben a Népfront tud segíteni. Személyes találkozót javasolt Veresnek, ami valószínűleg megtörténhetett, mert Veres 1957. július 29.-i keltezésű levelében arra kérte Horváth János irodavezetőt, hogy vegye fel ismét a pártközpont adminisztrációjának fonalát, s az iroda működtetését intézze. Vélhetőleg Erdei és Veres megegyezett a Népfront vezetésével is. Horváth 1957. augusztus 1-jére elkészített egy költségtervezetet, mellyel a minimális működtetést biztosítani lehetett. A költségterv' havi 8000 forintos kiadást irányzott elő, s ennek alapján kapta t Parasztpárt központja havi ellátmányát a továbbiakban a Népfronttól. A Parasztpártot továbbra is számon tartották. Ennek jele volt az a levél, amelyben 1958. június 25-én Fehér Lajos érdeklődésére Erdei adott tájékoztatást, megnevezve a Parasztpárt utolsó megyei vezetőit. Amint a válaszlevélből kiderül Fehér Lajos olyan parasztpártiakat keresett, akiket képviselői és tanácsi tagságra tudnának jelölni. Fehér érdeklődése egybeesett a népi írókról szóló MSZMP határozat körüli vitával. Miután a Petőfi Párt megszűntette működését, s az irodalmi szövetkezet sem kapta meg működési engedélyét, a népi írók körében a hallgatni vagy írni kérdése volt belső ellentéteik egyik forrása. Az írótársadalom teljessége is megosztott volt, ám különösen a népi írók reagáltak érzékenyen a kulturális-irodalmi élet területén történt letartóztatásokra, perekre. Illyés Gyula 1958 elején még azt az elvet hangoztatta, hogy „... nem kell írni, a régi könyvek kiadását kell szorgalmazni... ’**45 Egy baráti beszélgetésen jelen lévő ügynök jelentése szerint ezzel Barcsy Jenő, Illés Endre, Borsos Miklós, * 44 Ügynöki jelentés Tompa Kálmán 60. születésnapján rendezett baráti összejövetelről. Ellenállók dosszié. 57-63. o. (ÁBTL, 0-11803/1.) 405
