Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)

A Parasztpárt kormányzati szerepvállalása

rint ezzel lehetne a kisgazdák ingadozóit elcsábítani. Azt is fontosnak tartotta, hogy a Parasztpárt kapcsolódjon be a Parasztszövetség munkájába.

Erdei egyértelműen ellene volt a párt bármilyen liberalizálásának, csak és kizárólagosan szegényparaszti érdekképviseletet tudott elképzelni a Parasztpártban.

párt társadalmi alapja a dolgozó parasztság - hangoztatta Erdei —, súllyal a kisebb (birtokos), vagy éppen birtoktalan réteggel. Gyökeres ellentétben vagyunk tehát a KisgazdapárttalVeres Péter is Erdei mellé állt, irreálisnak nevezve Kovács elképzelését: „Mi nem tudunk olyan hatalmas párt lenni, hogy az országot egyedül kormányozzuk. Ipari munkásság van és lesz is, sőt egyre szaporodik. Polgárság is van... a dolgozó parasztságra kell építeni, radikális politikát folytatni, amely semmi körülmények között nem lehet reakciós. A liberálisokkal éppen úgy nem működhetünk együtt, mint a konzervatívokkal.” Kovács ismét kisebbségben maradt javaslataival, ugyanis a képviselőcsoport és az Intéző Bizottság izgatottan várta a kormány megalakulását, a tárcák szétosztását és a parlamenti bizottsági kinevezéseket. Kovács kezdeményezése rossz időpontban és rossz helyen történt. Azokkal az emberekkel akart gyökeres reformot végrehajtani a pártban, akik egyrészt az addigi tévedésekért felelősek voltak, azaz ezt nyilván nem voltak hajlandók beismerni, másrészt azokkal a képviselőkkel, akik éppen csak megízlelték a nemzet- gyűlési képviselőséggel járó helyzetet, kiváltságokat, így semmilyen formában nem kívánták már az első pillanatban veszélyeztetni ezt az állapotot.

Az Intéző Bizottság a pártvezetőség összetételében úgy intézte el a parasztképviselők kérését, hogy öt vidéki képviselőt behívtak a vezetőségbe, és kimondták, hogy „döntő, elvi kérdéseknél plenáris ülés legyen szükséges”, azaz mindenképpen jelen legyenek a nemzetgyűlési képviselőcsoport tagjai is.

Egyik csoport sem aratott döntő győzelmet, a megosztottság fennmaradt, s a párt központjában mindkét csoport próbált pozíciókat és befolyási területeket magához vonni. Az apparátus súlya nemhogy csökkent volna, hanem inkább nőtt. Az Erdei-Darvas csoport irányította és ellenőrizte a nagy fontossággal bíró szervezési osztályt, továbbá a sajtó és propaganda-osztályt. A központ munkatársai közül a csoport követője volt Majlát Jolán (Erdei Ferenc felesége), Sipos Gyula, Szűcs Ferenc, Székely Béla és a Népi Ifjúsági Szövetség egyetemi cso250