Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
A Parasztpárt kormányzati szerepvállalása
portjának titkára Gosztonyi János. Az ismertebb parasztképviselők közül Nánási László, Gém Ferenc és Czéh József értett egyet az Erdei-féle politikával. Kovács Imre mögött felsorakozott Farkas Ferenc, a gazdasági osztályvezetője és Molnár József a budapesti szervezet titkára. Vele tartott a parasztpárti képviselők relatív többsége, a nagyon népszerű Hegyesi János pártigazgató, Adorján János, Mikita István, Sz. Szabó Pál, Búzás Márton, Somogyi Imre, Válóczi János, a megyei titkárok közül Bartha László, Hódi Sándor. Kovács mellett sorakozott fel a viták nagy részében Illyés Gyula, Jócsik Lajos, Tamási Áron és a párt minisztere, Keresztury Dezső is. Kovácsot támogatták a Parasztpárt minisztériumi államtitkárai. A párt két nagy „öregje”, a parasztság körében is nagyon népszerű Veres Péter és Szabó Pál azonban nem kötelezte el magát. Ingadozó, határozatlan álláspontot képviselt, nagyobbrészt az erősebb, vagy nagyobb erőt mutató pártok és személyek véleményét követték. A Parasztszövetséggel való megegyezés kérdése szinte minden vezetőségi ülésen felmerült. Bár a december eleji döntés egyértelműen elutasító volt, ám a helyi szervezetek körében, az országos vezetőség döntésétől függetlenül, több helyen megegyezés született és együttműködés kezdődött a kér agrárpárt helyi képviselői között. így történt Mátészalkán például, ahol helyi kezdeményezésre, ám megyei szintű együttműködés jött létre a közös tevékenységről 1946. január 18-án. Természetesen a Parasztszövetség széles nyilvánosságot biztosított ennek a példának, közös paraszti érdekképviseletnek beállítva azt. Ha nem is tekinthetőek tömegesnek ezek a helyi parasztpárti döntések, de az tény, hogy Heves, Győr és Moson megyében is több hasonló lépésre cerült sor. Ezek a megegyezések egészen 1947 tavaszáig fennálltak, s csak Kovács Imrének a Parasztpártból történő kilépését követően szűntek meg. 1945 telén, 1946 elején a Parlamentben egyre-másra kerültek elő a földkérdés megoldatlanságáról szóló témák, melyekben a párt hangsúlyos szerepet vállalt, de hallatta hangját az államforma kérdésében, a különböző gazdasági döntések meghozatalában is. 1946. február 1-jén Magyarország államformájának átmeneti jellege megszűnt, Tildy Zoltánt a Magyar Köztársaság elnökévé választották. Az új minisz251
