Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)

A politikai megosztottság kezdetei

választójog szűkítése a reakciós erőket szorítja vissza, ezért feltétlenül támogatni kell. Erdei nem foglalt állást, a pártvezetés csendesen figyelte hogyan csap össze Kovács és Sipos, a két potenciális főtitkárjelölt. Kovács Imre felismerte, hogy egy korai választási időpont nem kedvező a Nemzeti Parasztpárt számára, mert szervezeteinek kiépítésében a többi párthoz képest mintegy kéthónapos hátrányban volt, ám ennek ellenére a teljes körű és titkos választás esetén, a két szemben álló párt, a Kommunista és a Kisgazda párt között, a kompromisszumot jelentő és higgadtságot sugalló Parasztpárt széles tömegek támogatására számíthatott volna. Egyre sürgetőbbé vált tehát Erdeiék számára, hogy döntés szülessen Kovács pozíciójáról, hiszen a választási stratégia sorsdöntő tényezővé vált a párt szövetségi politikájában.

A döntést az Intéző Bizottság és a Felügyelő Bizottság június 5-si együttes ülésén tervezték elérni. Erdei vitaindító hozzászólásában azt állapította meg, hogy a pártban van „egy szubjektív elkeseredés és egy objektív megtorpanás. A párt nem egy működő organizmus,”254 Utalva a ceglédi gyűlésre, kijelentette, hogy a pártnak nincs programja, egységes nyelvezete. Példaként a kommunistákat hozta fel, akik minden gyűlésen konkrét kérdéseket vetettek fel, minden alkalommal határozottan állást foglaltak, s mindannyian ugyanazt mondták előadásaikban. Kritizálta a Parasztpárt vezetését, mert továbbra is irodalmi szemléletűek, nem vesznek részt a politikai csatákban. Saját magát is hibáztatta, mert „mióta Pestre került nem foglalkozik eleget a párttal.” Megismételte a két héttel korábbi kritikáját, melyet azon az ülésen mondott el, melyen Kovács nem volt jelen. Szerinte „Kovács főtitkári működése kifelé való reprezentatív sakkozás, a párt fiktív erejére való támaszkodással." Kovács a párt belső szervezésével nem tud foglalkozni, ezért azt javasolta, hogy Kovács tartsa meg reprezentatív szerepét, de a párt belső szervezését bízzák másra, s nem hagyott kétséget afelől sem, hogy kire gondol, ugyanis bejelentette, hogy „ereje és ideje felét a pártnak adja. ”

Darvas igyekezett azonnal csatlakozni Erdei véleményéhez, példákat sorakoztatott fel arra, hogy a pártközpontban nincs rend, mert „... lehet belül nézeteltérés,

2,4 Az Intéző Bizottság és a Felügyelő Bizottság 1945. június 5-si ülésének jegyzőkönyve. (PIL,

284. f. 13. ö.e. II. kötet.)

203