Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)

Szavak és szándékok

olyan szereppel felruházni, amely a különböző ellenzéki irányzatok, elképzelések összefoglaló szervezete lenne. A nemzeti demokraták a nemzeti gondolatokat elfo­gadó, azt képviselni szándékozó személyek és szervezetek képviselőjének szerepében, önálló, saját elképzelést és programot kidolgozó, azzal alternatív politikai szereplő­ként az Országgyűlésben fellépő, azaz a plurális intézményrendszerben tulajdonkép­pen pártként működő szervezetet kívántak felépíteni. Hozzá kell tennünk, hogy Lakiteleken is szóba került, a két, tulajdonképpen há­rom irányzat közötti különbség és ellentét. Amint az előzőekből kiderült a reformszocialisták változatban társadalmi rendszerben, korlátozott többpártrend­szerben képzelték el a fordulatot. A polgári demokraták álláspontját radikálisan meg­jelenítette a Beszélő kör által kiadott Társadalmi szerződés. Nem véletlenül vetette fel Benda Kálmán utalva a hiányzó polgári ellenzékiekre, hogy „Pozsgay Imre is, elnökünk is mondotta, hogy itt tulajdonképpen nemzeti összefogásról van szó. Kriti­kusok, egyetértők és tagadók egyaránt foglaljanak köztünk helyet. Meg kell monda­nom, ahogy szétnézek az arcokon, a magam részéről nagyon hiányolom, hogy egy sor ember nincs itt, akiket én megszoktam magunk között, és akikről tudom, hogy ugyanúgy gondolkoznak, mint akár jómagam, akár az itdévők többsége vagy mind­egyike. Ha arról van szó, hogy fogunk össze mindnyájan, akik az országot ebből a kátyúból megpróbáljuk ödeteinkkel, javaslatainkkal és tudásunkkal kiemelni, akkor nem érthetek egyet azzal, hogy ők most nincsenek itt, és főként nem értenék egyet azzal, ha a jövőben sem lennének közöttünk.9S Felmerült a kérdés, vajon a Lakiteleken összegyűltek elfogadnák-e azt a nemzeti egységet, melyről Pozsgay Imre beszélt. Illetve a polgári radikálisok meghívásának hiánya pusztán a szervezők egy gesztusa volt Pozsgay felé? Lengyel László nyíltan szólt dilemmájáról: „Nekem hiányzik Vásárhelyi Miklós, például, itt kéne ülnie! Nem lehet a magyar demokráciáért évek óta szót emelők, a magyar állampolgári jogokért évek óta szót emelők nélkül itt ülni. Hol vannak a Kis Jánosok? Nekem hiányoznak! Nem lehet a magyar progresszió európai felzárkózásá­ért küzdő közgazdászok nélkül. Nem lehet azok nélkül a szociológusok nélkül, azok 35 In: Lakitelek, 37. o. 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom