Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
A Lakiteleki találkozó előtörténete
Az előbbiek alapján megcáfolandó tehát az évtizedes vád és legenda. A nemzetépítő demokraták nem a Társadalmi szerződés megjelenése miatti sértődöttségből, hanem annak politikai tartalma, a rendszerváltoztatás tervezett formája és időrendje, elképzelésének elfogadhatatlansága miatt szervezték meg a lakiteleki találkozót. Nem volt más lehetőségük. A kalandorpolitikával szemben fel kellett mutatni a józanság és a tudatosság, a politikai alternatíva átfogó programját. Erre készült, ezt valósította meg a lakiteleki találkozó és a Magyar Demokrata Fórum megalakulása. Kevésbé tartom lényegesnek a nacionalista, antiszemita vádak cáfolatát, de mivel vissza-visszatérő szándékról van szó, ezért ezzel is foglalkoznunk kell. A népi írókat, a Márciusi Frontot, a Parasztpártot, a Kisgazdapártot megszerveződésüktől kezdődően rágalmazták ezekkel a jelzőkkel. Mindenekelőtt egy fogalmi tévedést kell tisztáznunk: a nemzeti jelző értelmezését. A nemzeti demokraták - vagy ahogyan az 1930-as években, majd később a Kádár-korszakban is nevezték őket, a népi demokraták - a patriotizmus elve alapján nevezik magukat nemzetieknek. A két fogalom ugyan árnyalataiban csak, de más értelmet hordoz. Sajnos a nemzeti jelző mögé a huszadik század során számos olyan tartalom (nemzeti szocialista, nemzeti radikális stb.) tapadt, amely a patriotizmustól, a hazafiságtól eltérően szélsőséges, esetenként fasiszta eszméket hordozott. Tartalma ennek ellenére nem változhatott: a hazafiság a szülőföld, a nemzet tagjai, őseink és kultúránk iránt érzett pozitív érzelmek összessége. Azok szeretete, tisztelete, azokhoz való hűség, ragaszkodás és hajlandóság szolgálatukra. A hazafiság tettekben való megmutatkozása, hogy saját érdekeink mellőzésével is képesek vagyunk önzetlenül és odaadóan a haza iránti kötelességeinket teljesíteni, közösséget vállalni a nemzet többi tagjával, a közös hagyományokat az utódok számára is megőrizni, valamint biztosítani számukra a közös jövőt. A tudatos hazafiság minden nemzet sajátja, tehát soha sem válhat idejét múlttá vagy elavulttá. A valódi hazafiság soha sem lehet nacionalista vagy soviniszta. „Nacionalista az, áld jogot sért; nemzeti, aki jogot védm - írta Illyés Gyula tömör megfogalmazását adva a két fogalomnak. A nemzeti jelző az egy adott közösséghez 21 21 Illyés Gyula: Szakvizsgán - nacionalizmusból. In: Illyés Gyula: Itt élned kell. II. Budapest, Szépirodalmi, 1976. 584. o. 27
