Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
Offenzívában az állampárt
Offenzívában az állampárt 1989 februárjában az MSZMP vezetése úgy döntött, hogy a lengyel példát alkalmazva egyeztető tárgyalásokra hívja az alternatív politikai szervezeteket. A kijelölt tárgyalódelegáció vezetésével a párt adminisztratív titkárát, Fejti Györgyöt bízták meg. A párt továbbra is a korlátozott többpártrendszer bevezetését tekintette megva- lósítandónak. Jelzés volt erre egyrészt, hogy a tárgyalópartnereket a párt a saját székházába és nem a Parlament épületébe hívta meg, illetve, hogy az első konzultációt az Uj Márciusi Front, illetve a Szociáldemokrata Párt képviselőivel - azaz a hagyományosan szövetségesnek tekintett csoportokkal - folytatta le március 1-én és március 3-án. A következő napokon - szombaton és vasárnap - hat további szervezettel konzultáltak, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségével, a Münnich Ferenc Társasággal, a Független Kisgazdapárttal, a MISZOT-tal213, a Magyar Néppárttal és a Magyar Demokrata Fórummal. Március 6-án sor került a Szabad Demokraták Szövetségének képviselőivel való találkozásra is. A névsor azt jelezte, hogy az MSZMP maga kívánta kijelölni azokat a szervezeteket, amelyekkel az átalakítás kérdéseit egyeztetni kívánta és nyilvánvalóvá vált - amint azt Fejti György a szabad demokratáknak ki is fejtette -, hogy elfogadhatatlannak tartják a független szervezetek bármilyen tömörülése és a párt közötti tárgyalásokat. Fejti három kérdés megvitatását javasolta. Egyrészt az alkotmányozás folyamatáról, másrészt a választások módjáról, harmadrészt a gazdasági-szociális programról való egyeztetést. A párt nevében konzultációs fórum létrehozását javasolta, ahol a résztvevők kifejthetik véleményüket, majd a párt annak alapján megalkotja és beterjeszti a törvényjavaslatokat az Országgyűlésnek. Érdemi szerepet tehát nem kívántak adni a tárgyalópartnerek213 Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa. 247
