Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)

Offenzívában az állampárt

nek, pusztán a konzultáció látszatát megteremteni és a felelősségben történő oszto- zást reprezentálni.214

Az időpont megválasztása is provokatív volt. A Magyar Demokrata Fórum március 11-12-én tartotta első Országos gyűlését,215 az SZDSZ pedig március 19-re hívta össze közgyűlését. Nyilvánvaló volt, hogy mindkét szervezet csak országos gyűléseit követően tudott volna érdemi válaszokat adni a felvetett kérdésekre. Ráadásul a meghívók csak pár nappal a találkozók előtt kerültek kiküldésre, felkészülésre még csak lehetőséget sem adva.

Az MSZMP tehát gyorsítani próbálta a folyamatot: mindenképpen elfogadtatni a meglévő Országgyűléssel az átmenet törvényeit és kitolni a többpártrendszerű választások időpontját. A közmegegyezés látszatát egy formális kerekasztal - tárgyalássorozat lebonyolításával gondolta igazolni. A Szabad Demokraták Szövetsége még a találkozó előtt nyilatkozatot tett közzé, melyben hangsúlyozták, hogy új alkotmány megalkotását csak az MSZMP és a független szervezetek közötti esély- egyenlőséget biztosító új választások után tartanak szükségesnek, így mind az Alkotmánybíróság tagjainak, mind az államfő megválasztásának lebonyolítása már az újonnan megválasztott Országgyűlés feladata lenne. Az SZDSZ úgy vélte, hogy a választási törvényről és az átmenet „politikai játékszabályairól” kell a konzultációnak folynia. Amennyiben ezeken az egyeztetéseken közös álláspontot tudnak kialakítani, azt az MSZMP benyújtja az Országgyűlésnek, és kiírásra kerülhetnek az új választások. Amennyiben nincs közös álláspont, akkor az MSZMP köteles mind a saját, mind a független szervezetek által javasolt választási törvényjavaslatot a parlament elé vinni. Az SZDSZ közleménye azt is tartalmazta, hogy a szabad demokraták véleménye szerint a magyar politikai közélet egyik szervezete sem rendelkezik társadalmi felhatalmazással, ezért a tárgyalásokat a nyilvánosság előtt kell lefolytatni, hogy a

214 Népszabadság 1989. március 6. 1. és 5. o. illetve 1989. március 7. 5. o.

215 Bíró Zoltán február 28-án keltezett levélben kérte a tárgyalás elhalasztását az Országos gyűlés utáni időpontra, ám ezt Fejti nem tolerálta, végül az ideiglenes elnökség úgy döntött, hogy elmennek a találkozóra. Lásd: Dokumentumok a Magyar Demokrata Fórum korai történetéből (1987-1989). Szerkesztette: Riba András László- Szekér Nóra. Antológia Kiadó, Lakitelek, 2017. 195. o.

248