Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)

Offenzívában az állampárt

nek, pusztán a konzultáció látszatát megteremteni és a felelősségben történő oszto- zást reprezentálni.214 Az időpont megválasztása is provokatív volt. A Magyar Demokrata Fórum már­cius 11-12-én tartotta első Országos gyűlését,215 az SZDSZ pedig március 19-re hívta össze közgyűlését. Nyilvánvaló volt, hogy mindkét szervezet csak országos gyűléseit követően tudott volna érdemi válaszokat adni a felvetett kérdésekre. Ráadá­sul a meghívók csak pár nappal a találkozók előtt kerültek kiküldésre, felkészülésre még csak lehetőséget sem adva. Az MSZMP tehát gyorsítani próbálta a folyamatot: mindenképpen elfogadtatni a meglévő Országgyűléssel az átmenet törvényeit és kitolni a többpártrendszerű vá­lasztások időpontját. A közmegegyezés látszatát egy formális kerekasztal - tárgyalássorozat lebonyolításával gondolta igazolni. A Szabad Demokraták Szövetsé­ge még a találkozó előtt nyilatkozatot tett közzé, melyben hangsúlyozták, hogy új alkotmány megalkotását csak az MSZMP és a független szervezetek közötti esély- egyenlőséget biztosító új választások után tartanak szükségesnek, így mind az Al­kotmánybíróság tagjainak, mind az államfő megválasztásának lebonyolítása már az újonnan megválasztott Országgyűlés feladata lenne. Az SZDSZ úgy vélte, hogy a választási törvényről és az átmenet „politikai játékszabályairól” kell a konzultációnak folynia. Amennyiben ezeken az egyeztetéseken közös álláspontot tudnak kialakítani, azt az MSZMP benyújtja az Országgyűlésnek, és kiírásra kerülhetnek az új választá­sok. Amennyiben nincs közös álláspont, akkor az MSZMP köteles mind a saját, mind a független szervezetek által javasolt választási törvényjavaslatot a parlament elé vinni. Az SZDSZ közleménye azt is tartalmazta, hogy a szabad demokraták vélemé­nye szerint a magyar politikai közélet egyik szervezete sem rendelkezik társadalmi felhatalmazással, ezért a tárgyalásokat a nyilvánosság előtt kell lefolytatni, hogy a 214 Népszabadság 1989. március 6. 1. és 5. o. illetve 1989. március 7. 5. o. 215 Bíró Zoltán február 28-án keltezett levélben kérte a tárgyalás elhalasztását az Orszá­gos gyűlés utáni időpontra, ám ezt Fejti nem tolerálta, végül az ideiglenes elnökség úgy döntött, hogy elmennek a találkozóra. Lásd: Dokumentumok a Magyar Demok­rata Fórum korai történetéből (1987-1989). Szerkesztette: Riba András László- Szekér Nóra. Antológia Kiadó, Lakitelek, 2017. 195. o. 248

Next

/
Oldalképek
Tartalom