Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)

Szélesedő összefogás

magyar társadalom a demokrácia megteremtésére. Csengey Dénes a következő pontokba sűrítette javaslatait: „1. Nemzeti megújulást kell meghirdetni, mert ennél kevesebb azt jelentené, hogy el sem kezdünk semmit. 2. Elengedhetetlen új lapok indítása, a Magyar Rádió és Televízió újjászervezése. 3. Mozgósítani kell a vidéket, mert tudatosítani kell végre, hogy Magyarországon minden ott dől el. És ez a vidék, amely annyira fontos a fejlődés szempontjából, még mindig néhány poszt-feudális birtokból áll. Ezt kell felszámolni. 4. A megújuláshoz más értelmiség kell, mint mi voltunk eddig. Ezért a magyar írástudóknak komoly, mélyreható és nyilvános önvizsgálatra van szükségük. ”

Lázár Guy szociológus, a Fórum felkérésére, a magyar sajtóról vázolt fel összképet. Elmondta, hogy ezt a sajtót igen megalapozott támadások érik részben a közvélemény részéről, minthogy elhallgat információkat, illetve kisebbíti a problémákat, részben azért, mert egyes információk visszatartásával tovább mélyíti a válságot. Ugyanakkor a rendszer képviselői részéről az a vád éri a hivatalos magyar sajtót, hogy ha nem is okozza, de fokozza a bajt. Ugyanebből a forrásból az a vád is elhangzik, hogy a sajtó a nemzeti tenni akarást ássa alá pesszimista jelentéseivel. A hivatalos magyar sajtót végül — Lázár Guy szerint — az újságírók is támadják, mivel visszautasítja azt a megalázó helyzetet, amelybe a sajtó irányítás szorította, és azokat a módszereket, amelyekkel kezelik őket. Véleménye szerint a sztálini idők tájékoztatási politikája burkoltan ugyan, de érvényben van. Módszereiben elegyítette a bürokratikus modell valamint az etatista tájékoztatás formáit és a totalitárius tájékoztatási gyakorlatot.

Halmai Gábor alkotmányjogász elmondta: „A sajtószabadság igénylése során nem feledkezhetünk meg arról, hogy vannak hagyományai nálunk a sajtószabadság demokratikus jogainak.” Idézte a magyar jakobinusok eszméit, a XVIII, századi reformmozgalom képviselőinek elgondolásait, az 1848-as forradalom, valamint az 1918-as polgári forradalom sajtótörvényét. Halmai kifejtette, hogy 1945 után formálisan ugyan nem vezették be a cenzúrát a magyar törvénykönyvekbe, ám hatása mindennap érezhető. Fontos negatív mérföldkőnek tekintette az 1986-os új sajtótörvényt, amelyről megállapította, hogy nem felelt meg sem a magyar Alkotmánynak, sem pedig a Magyarország által elfogadott nemzetközi szerződéseknek. „Ez a sajtó101