Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)

Szélesedő összefogás

véleményéről. A politika hitvitát folytat. A jog helyébe az engedélyezés lépett.m Meglátása szerint a párt indifferens tényezőként, bénult tehetetlenséggel figyeli a társadalmat. Mészöly szerint a tilalmak kiagyalóival és végrehajtóival nem kell vitat­kozni, leplezzék csak le magukat, az írók pedig tegyék a maguk dolgát. Hangsúlyoz­ta, hogy a maga örökösödési háborúját vívó pártvezetéssel, amúgy sem lehet értelmes párbeszédet folytatni. Hirschler Richárd a sajtóirányítás és a sajtószabadság viszonyáról szólt. Feltette a kérdést, hogy az ország hivatalos tájékoztatási szervei miért nem számolnak be rész­letesen és kimerítően, feladatuknak eleget téve, az ország egész lakosságát érintő fontos közérdekű problémákról? „Az is kérdés, hogy miért nem tekinthető a Magyar Újságírók Országos Szövetsége az újságírók érdekvédelmi testületének. Miért nem hallott soha senki arról, hogy ez a szervezet akár egyetien újságírót is megvédett vol­na politikai ügyekben, vagy akár a főszerkesztője részéről megnyilvánuló atrocitások esetében?” Véleménye szerint: a Magyar Újságírók Országos Szövetségén belül él a legélénkebben a sztálinista rendszer. A szerkesztőségekben a vezetőket kinevezik, és nem választják, így a tájékoztató szerveknél mindmáig csak olyanok kerülhetnek vezető pozíciókba, akik százszázalékos kiszolgálói a párt politikájának. Csengey Dénes éles szavakkal bírálta a magyar politikai gyakorlatot, amely min­dent a titkolódzás burkával próbál beborítani. Véleménye szerint a titkolódzásra az ad lehetőséget - és ezt tekintette minden baj forrásának -, hogy a sajtó Magyaror­szágon még nem nyerte el a szabadságát. Csengey hangsúlyozta, hogy a kialakult áldatlan helyzetért nemcsak a vezetés felelős. Az értelmiség hosszú évtizedeken ke­resztül cinkos megalkuvással jelentős részt vállalt abban, hogy a dolgok idáig fajultak. Szóvá tette, hogy az értelmiség nem a becsvágyakat, hanem a korlátokat igyekezett megszervezni, cserébe pillanatnyi hasznokért. Emlékeztetett arra, hogy nagyon so­kan követelik már Magyarországon ennek az ál-megegyezésnek a felmondását, köve­telik a demokráciát. Ennek feltétele azonban, hogy a pártvezetőség és az értelmiség közösen felépített hallgatásának falait döntsék le. Csak ezt követően gondolhat a 89 89 A Demokrata Fórum gyűlése. MTI hír. Szabad Európa Rádió, 1988. május 19. A vitából származó további idézetek is innen származnak. 100

Next

/
Oldalképek
Tartalom