Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)

Szélesedő összefogás

A Magyar Demokrata Fórum szervezői a jelentést megküldték az MSZMP Köz­ponti Bizottság titkárságának, a Külügyminisztériumnak, a Hazafias Népfrontnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének, az ország főbb sajtóorgánumainak, és az egyházak vezetőinek. Az angol nyelvű változatot ezen túlmenően eljuttatták az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Nyugat-Németország kormánya­ihoz, az Európa Parlamentnek, a bécsi emberjogi kérdésekkel foglalkozó nemzetközi helsinki utókonferenciának, a Vatikánnak és a Zsidó Világszövetségnek.88 A Jurta színházban összegyűlteket Bíró Zoltán a Hitel című folyóirat engedélye­zésének kérdéséről is tájékoztatta. Bejelentette, hogy a Magyar Demokrata Fómm megismételte a lapengedélyre vonatkozó kérvényét. Elmondta, hogy a beadványra nem érkezett hivatalos, érdembeli válasz. Bíró Zoltán megismételte, hogy a Fómm feladatának tekinti olyan szellemi koa­líció kialakítását, mely támogatja a reformmegújulást. Kijelentette, a Demokrata Fómm nem kíván sem kormánypárti, sem ellenzéki lenni, hanem az együttműködés­re törekedve igyekszik autonómiáját megőrizni minden politikai tényezővel szemben. Visszautasította az MSZMP KB egyes vezetőinek azon nyilatkozatát, melyben „el­lenséges csapatnak” nyilvánították a Fómm résztvevőit. Bíró ugyanakkor nehezmé­nyezte azt a radikális ellenzéki oldalról észlelt vádat, hogy a Fómm által szervezett vitákon nacionalista szemlélet is megjelent. Bíró Zoltán miközben üdvözölte a Sza­bad Kezdeményezések Hálózata megalakulását, megindokolta, hogy a Magyar De­mokrata Fómm azért nem csatlakozott testületileg ehhez a kezdeményezéshez, mert más formában és módon képzeli el az ellenzék politikai fellépését és összefogását. Az első hozzászóló Mészöly Miklós elmondta, hogy ő maga is könyvet tudna írni a betiltások folyamatáról, már csak azért is, mert saját pályájának háromnegyed ré­szét is a tiltások határozták meg. Hibásnak tartotta, hogy a közvélemény nem annyi­ra a lényegi kérdéseket érintő felvetésekről vitatkozik, hanem inkább a reformtörek­vésekről folytat parttalan vitát. A megoldást abban látta, hogy ha rés nyílik a tilalom falán, azt azonnal ki kell használni. „Az állampolgárt Kelet-Európábán nem kérdezik 88 Egy példa a Christopher Dodd amerikai szenátornak küldött levél. Megjelent: Do­kumentumok a Magyar Demokrata Fórum korai történetéből (1987-1989). Szer­kesztette: Riba András László-Szekér Nóra. Antológia Kiadó, Lakitelek, 2017. 66. o. 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom