Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)
Felirat közös ügyeinkben
És még sok minden. A kritika, mikor a könyvet interpretálta, eredményeinek ezt a rétegét jobbára elhallgatta, érdemeit különben nagy elismeréssel méltatta. (E. Fehér Pál: Élet és Irodalom. 1968 márc. 23.; Berend T. Iván: Valóság. 1968.; S. Ságvá- ri Ágnes: Népszabadság. 1968. szept. 19.; E. Fehér Pál: Élet és Irodalom. 1969. febr. 22.) Hogy a módszer és a források körül nincs minden rendben, itthon egyedül Balogh Sándor kritikája jelezte, s az is csak nagy tapintattal155 (Századok, 1970.). De E. Fehér Pál a szakmai sikert kevesellve másodszor is visszatér a könyvre, mert úgy véli, hogy a nacionalizmussal fertőzött nemzeti tudat nemzetgyalázást lát abban, ha őszintén és keményen kimondjuk, hogy igenis a hitlerizmus eszközévé züllött az ország. Hamis vádak a kisebbségi magyarok ellen Ez tehát az oka, az önismeret, a „felelősség” ellen dolgozó elfogultság, hogy a nacionalizmus nálunk még ma is hat. Ez a perújítás több szempontból is jellemző. Először azért, mert senki sem tagadta sem az ország csatlóssá züllésének tényeit, sem azt, hogy ennek tanulságait le kell vonni. Nem tagadta ezt még Janics Kálmán sem, aki pedig sok mindenben igazságtalannak találja Tilkovszky könyveit.156 (Az önbírálat torzulásai. Irodalmi Szemle. 1969. 3.) E. Fehér Pál nem is erről vitatkozott, ez már nem vitatéma. Felemlegetése csak arra jó, hogy önmagát az evidenciák bátor védőjeként léptesse fel. S aztán rá térhessen arra, hogy Esterházy mégiscsak fasiszta volt és ügynök. Nem árt tudni, hogy nemcsak Esterházy157, de a magyar kisebbség pártvezérei és vezetői közül is sokan álltak kapcsolatban a magyar kormányokkal, anyagi támogatásban részesültek, ebből tartották fenn a lapjaikat, intézményeiket. Ez így volt, sok helyen most is így van szerte Európában: a kisebbség vezetőit az anyaország támogatja. Kit nyíltan, kit titkosan. S ezek között Esterházynak még az az érdeme is 155 Balogh Sándor könyvismertetése. Századok, 1970. 1. szám. 13. o. 156 Janics Kálmán: Az önbírálat torzulásai. Irodalmi Szemle, 1963. 3. szám. 270. o. 157 gróf Eszterházy János (1901-1957) szlovák politikus, aki Szlovákiában is nyíltan vállalta a trianoni határok visszaállításának politikáját. Részletesen lásd: Molnár Imre: Eszterházy János élete és mártírhalála. Kecskés László Társaság, Komárom, 2008 93
