Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)
Felirat közös ügyeinkben
nek ismeri el a patriotizmus érzelmi hangoltságát, lírai szavakkal idézi Ady dacos hazafiságát, mely a „csillagokig” tört, s igen részletesen fejtegeti, hogy a szocialista államok integrációjának milyen feltételei, milyen akadályai vannak. Furcsa módon s alaptalanul vitafeleit is az internacionalista integráció akadályozói közé sorolja ugyan, de legalább beszél arról, hogy a nemzeti és a nemzetközi érdekek összehangolása, ennek nehézségei, meg a vita, amelyben részt vesz, bizony összefüggenek. S mindez a Gulyásék patriotizmusának korrekciójaként öltött formát. így jutott el oda, hogy ő idézi, saját meggyőződéseként, Veres Pétert: a „hazában gondolkodni” parancsát. Miért nem beszélt minderről akkor, amikor a nemzeti érzés újjáteremtésé- ért, létjogáért a munka megindult? S miért csak most jut eszébe porondra lépni, s most sem az igazi teremtés igényével, csak a glosszányi terjedelemben elintézhető tévedések korrektoraként? A nemzet historikuma: osztályérdek Ezen a ponton emlékeztetnem kell Nemeskürty Ez történt Mohács után című könyvére, s annak serény fogadtatására. Arra, hogy ez a könyv a Mohács utáni bűnök rajzában az akkori magyar nemességet úgy ábrázolta önzőbbnek, műveletlenebbnek, gonoszabbnak, felelőtlenebbnek a valóságosnál, hogy közben a népet megkímélte. Vagyis Nemeskürty - a hagyományos marxista felfogással még összhangban - az urak felől mutatta országára érdemtelennek, vezetésre képtelennek a Mohács utáni magyarságot. Aztán jöttek tudósok, akik a népről is kiderítették, hogy a haza ügye nem érdekelte, csak a maga osztályérdekei, vagy ha mégis, eszméi a nemzeti hazafi- ság lesüllyedt frázisaiból álltak össze. Ez a koncepció legigényesebben Szűcs Jenőnek A nemzet historikuma és a történelemszemlélet nemzeti látószöge című füzetében147 öltött formát (Bp. 1970.). Vitairatnak készült ez a füzet, állásfoglalásnak ama kérdésekben, amelyek a nemzet s a múlt értékelése körül felvetődtek. Jelentőségét növeli, hogy a szerző meg is küzd azért a fölényért, amellyel előszámlálja az ütközőpontokat, s ebben tudás, éles logika, 147 Szűcs Jenő: A nemzet historikuma és a történelemszemlélet nemzeti látószöge. Akadémia Kiadó, Budapest, 1970. 84
