Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

Felirat közös ügyeinkben

Például a nemzeti kérdésben is. Az a vita, amely 1969-ben Gulyás Mihály Tétova gondolatok a hazáról141 című írása nyomán kialakult, különös figyelmet érdemel ebben az összefüggésben. Lehangoló példája volt mindannak a zavarnak és vissza­élésnek, ami a nemzeti érzés, a patriotizmus körül tapasztalható. A vitát kiváltó Gu­lyás-cikk már maga is naivabb, tétovább, több részletében hibásabb volt, mint lennie kellett volna. Még fokozottabban áll ez Kovács Imre142 vagy Varga István143 hozzá­szólására, de színvonal dolgában M. Sziklai László „teoretikusabb” felszólalása144 is bizony gyengécske írás. Olvasásuk közben az embert riadalom fogja el: hát így áll­nánk, Illyés Gyula és Gulyás Mihály között nincs írástudó, aki a patriotizmus ügyét képviselhetné? S ha Illyés abbahagyja, már csak Kovács Imre s az olvasói levelek maradnak? S ugyanakkor a másik oldal szellemes és harcra kész erők rajait vetheti be bármely pillanatban. E raj, ha időnként visszavonulásra kényszerül is, mint például a Lukács György magyarsága körüli vitában, szellemi fölénye tudatában vonul vissza, s az első adandó alkalommal - ez történt a Gulyás-Fábry-Rényi-afférban is - fölös elégtételt vesz magának. Miért alakulhatott ez így? Csakugyan eljárt volna az idő a patriotizmus fölött, s ezért elpártoltak volna tőle a tehetségek is? Erről szó sincs. Költészetünk nagyobbik fele - Illyés, Benjámin, Nagy László, Juhász Ferenc, Csoóri Sándor, Kormos István, Csanádi Imre, Ágh István. Buda Ferenc, Kovács István és még sokak - a nemzethez tartozás ihleteinek változatlan erejéről tanúskodik. Ha tehát e költőkkel rokon köz­írók, kritikusok vagy szépírók mégis vonakodnak ilyen vitákban részt venni, nem lehet más oka, csak az, hogy a publicisztika terein kilátástalan a helyzetük. Azért, mert a heti- és napilapok szerkesztőségei a patriótafelelősség elhanyagolá­sában - kevés kivételtől eltekintve - maguk is hibásak, így minden szemrehányást magukra vesznek. Rényi Gulyás elleni támadásának145 indítékai között ez egészen 141 Gulyás Mihály: Tétova gondolatok a hazáról. Kortárs, 1969. 5. szám. 771-778. o. 142 Kovács Imre: Elvek, hazaszeretet, őszinteség. Kortárs, 1969. 7. szám. 1166-1170. o. 143 Varga István: Levél egy kritikushoz. Kortárs 1969. 7. szám. 1174-1175. o. 144 M. Sziklai László: Szocialista társadalom, szocialista hazafiság. Kortárs, 1969. 7. szám . 1170-1174. o. 145 Rényi Péter: Megjelent egy hibás írás. Népszabadság 1969. május 11. 9. o 82

Next

/
Oldalképek
Tartalom