Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

Felirat közös ügyeinkben

Vezér Erzsébet rendezte) Kosztolányi Ady elleni pamfletjének szinte minden állítá­sa, s a költő teljességét értő és vállaló vallomás csak néhány akadt a huszonnégy kö­zött. Ahogyan rossz hírbe keverik a teljességigényt Líránk közösségi modelljének lefokozását többen a „prófétikus” jelleg kigúnyolásával vélik elérhetni. Mikor Abody azt mondja, hogy fél a prófétáktól, mert „az irodalmi próféták rendszerint többe kerülnek a társadalomnak, mint a hibák, melyeket osto­roznak”119 (Látogatóban, 1971. 450.), még nem lehet tudni kikre gondol. Faragó Vilmos e tekintetben is határozottabb. Amikor Móricz és Ady példájának érvényét a feudális maradványokhoz köti, lényegében a határokat feszegető s a teljességet ost­romló írói modellt minősíti anakronisztikusnak. Azt, amelyik Illyés és Juhász Ferenc Bartók-versében, Nagy László Zöld Angyalában120 vagy Adyról írott vallomásában121 122 123 ölt formát. Faragó csömörös idők praktikus és sivár józanságát kéri számon a költé­szeten, amelynek megadatott, hogy a lehetetlen és a végtelen felé építsen hidat, s hogy konzekvens lehessen: élet és igazság teljességéhez az igényt épen tartsa, meg­újítsa. Ez az értelmük - mutatis mutandis - a „prófétikus”, a „váteszi” metaforáknak is. Faragó úgy beszél e metaforák által jelölt magatartás képviselőiről, mintha közsze­replésre éhes, gőzös fejű kontárokkal volna dolga, akik nem tudják, hogy a gyakorlat szférájában milyen határolt a költő hatalma. Pedig az igazi költők nagyon jól tudják, s tudták a múltban is. S ha mégis - sokszor „muszáj-Herkulesként’122 - hirdették és hirdetik, hogy a mindenség letéteményesei, ha átkozódnak és jósolnak, ha önhitten állítják, hogy őket sejdíti „a munkás teste két merev mozdulat között’*22,, akkor azért teszik, hogy az ember és a világ, az ember és az ember közötti szakadékot lélekben 119 Erki Edit: Látogatóban. Kortárs magyar írók vallomásai. Gondolat Kiadó, Budapest, 1971. 120 Nagy László: Himnusz minden időben. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1965. 121 Nagy László: A föl támadás nyomorúsága. 122 Ady Endre A muszáj Herkules című verse. 123 József Attila Ars Poetica című verséből. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom