Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

Felirat közös ügyeinkben

sége és az aktuális politizálás programjának ellentmondása, amelyre - különben bírá­ló él nélkül - B. Nagy mutatott rá A Jancsó-dilemma című cikkében98 99. És a „sokko­lással” való visszaélés: a szörnyű és a perverz már-már élveteg túlhajtása, amelyről ugyancsak B. Nagy közölt villámlóan éles és találó gondolatokat, leszögezve, hogy „Hedonistának és moralistának lenni egyszerre nem lehet sokáig”. (Élet és Irodalom 1970. jan. 24.) Csakhogy B. Nagy ezt nem a Sirokkótól, hanem egy fiatal rendező első filmjéről írta (Sándor Pál Szeressétek Ódor Emíliád), Jancsóról szólva viszont bírálatait, ahol csak lehet, igazolássá hangolja át. Tanulságos példájaként annak, hogy a nemzetbírá­lat védjegyével ellátott mű - kivált, ha tehetség alkotta - milyen lojalitásra kényszeríti a kritikát. A mucsai múltnak bélyegzett hagyomány Abban, hogy ez így történhetett, kritikánknak a magyar epikai hagyományról újab­ban alkotott véleménye nagy szerepet játszott. Ez a vélemény nem általános és nem is intézményesített, de képviselete elég erőteljes és gyakori. Kialakulása szorosan összefügg a mai magyar próza néhány kiemelkedő darabjának s egy korszerű tenden­ciának az igazolásával. Itt legyen elég ismét annak jelzése, hogy ezek a művek való­ban értékes, új készségekhez juttatták a magyar prózát. Téma, korérzés, stílus tekin­tetében is eltérnek a közvetlen előzményektől. Az epikusi biztonságot vitatkozó ok­nyomozás váltotta fel; az egyensúlyt a bizonyosságkeresés nyugtalansága, sőt inge­rültsége, a céltudatosságot a tragikus dilemmák; a szociológiai teljességigényt a sze­mélyiségproblémákra koncentráló figyelem; a prímér élmény regényesítését a fikció uralma; a lineáris szerkezeteket a szeszélyes, hol filmszerű, hol versszerű kompozíci­ók: a valóságos arányokat a túlzás, a sarkítás, a groteszk felnagyítás; az ünnepélyessé­get az irónia; az életszerűséget a képletszerűség, a jelképesség. A látvány helyett a jelentés lett a fontosabb, az ember helyett a gondolat, s aktuális ügyek helyett vagy azokban a létezés végső kérdései. Tagadhatatlan, hogy a tendencia révén józanabb, 98 Kiss Ferenc tévedett, A Jancsó-dilemma cikket Lakatos András írta. Lakatos András: A Jancsó-dilemma. Elet és Irodalom 1969. 13. szám. 9. o. 99 Sándor Pál Szeressétek Odor Emíliát című filmjét 1968-ban mutatták be. 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom