Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)
Megbeszélés Aczél Györgynél
gek helyzetére járult hozzá, a nemzeti egység gondolatának kialakulásához, a fejedelemségek egyesüléséhez, a román kultúra egyesüléséhez. Ezeket a nemzeteket részben a kisebbségekre való figyelés emelte fel. Mi ma összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben vagyunk, mint a századforduló körüli Románia. Az ország belső helyzete és nemzetközi tekintélye is sokkal szilárdabb. Ebben a helyzetben az sem lenne elképzelhetetlen, hogy az ENSZ előtt vessük föl a kisebbségi sérelmeket. De, ha a határainkon kívül tudnák, hogy van egy ilyen bizottság, annak a puszta létezése is fékezőleg hatna a kisebbségekkel szembeni jelenlegi politika folytatására. Bíró T. Zoltán azt fejtegette, hogy a kisebbségek körében a tájékozódás a fő gond. Ha például Romániában, az egész erdélyi részen jól lehetne fogni a magyar TV-t, az erdélyi románok is a magyar adást néznék, amint ezt a határhoz közel eső területeken lehet tapasztalni. Csoóri Sándor szólt ezután ismét. Kifejtette, hogy ha Romániában nem tudjuk az áttelepítés-politikát befolyásolni, akkor mindaz, ami a beszélgetésen felmerült, nem ér semmit. Ha ugyanis széttelepítik a magyarságot és a színmagyar településekre és városokba tovább folyik a román betelepítés, akkor végül is ez súlyosabb károkat okoz, mint magyar nyelvű oktatás korlátozása vagy megszüntetése. Mert, ha együtt maradhat a magyarság, a megszűntetett iskolákat akár tíz év múlva is fel lehet támasztani. De ha széttépik a magyarságot, az anyanyelvi tanítás folyamata is visszafordíthatatlanná válik. A tényeket kell összegyűjteni, gondolatokat, módszereket kell kitalálni, amivel ezek a folyamatok is befolyásolhatók. Ehhez kell a bizottság, hogy kitalálja mi a legjobb. Fekete Gyula ezután arról beszélt, hogy sajnos e téren is érzékelhető a szocialista országok elmaradása. Nyugaton már napirendre tűzték a nemzetiségek problémáját, s már történtek is bizonyos lépések. Legalább a nyomukba kellene lépnünk. Aczél elvtárs ezután - tovább menve a javaslatok pontjain - jelezte, hogy a Bethlen Alapítvány ügyében a tárgyalások - beadványuktól függetlenül - előrehaladtak az alapítványként való létrehozásról.302 302 A Bethlen Gábor Alapítvány bejegyzésére csak egy év múlva, 1985 júniusában került sor. 314
