Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)
Tizenkilencek levele
a reménye miatt is érdemes volna talán még egyszer fontolóra venni, hogy ennek az üdvös változásnak az érdekében hogyan szüntethetőek meg azok a nehézségek, amelyek a kéthetenkénti megjelenés elkerülhetetlen velejárói. ” A huzavona tovább folyt mind az Alapítvány, mind a Hitel ügyében. Bíró tanulmánya azonban akcióra sarkalta a nemzetieket. Ügy döntöttek, hogy közvetlenül a párt első titkárához fordulnak egy beadvánnyal. Az akcióban benne foglaltatott annak az elhatározása is, hogy lépésükkel érzékeltetik; a nemzeti demokratáknak joga és kötelessége beleszólni az ország sorsába, kezdeményezéseikkel most már nem egy- egy területre, hanem az egész közéletre vonatkozóan lépnek fel, párbeszédet sürgetnek és programszerű javaslataikkal érdemi változtatásokat kívánnak elérni. A beadvány szövegét Bíró Zoltán, Für Lajos és Kiss Ferenc állította össze, egyeztették társaikkal, majd 19 aláírás kíséretében 1984. július 27-én leadták a pártközpont postázójában. Amint az azóta hozzáférhetővé vált dokumentumokból kiderült, a levelet már július 30-án megkapta Kádár János, és a július 31-ei PB ülésen már foglalkoztak is vele. Kádár kiosztotta Aczél Györgyre, hogy beszéljen a levél aláíróival és pontosítsa az általuk megfogalmazott javaslatokat, kérelmeket. Kádár egy hónap szabadságra ment, de fontosnak tartotta, hogy a beadvány feladóját értesítsék a dokumentum beérkezéséről és arról, hogy foglalkoznak vele. A beadványról ezt mondta: „... kb. olyan tizenkilenc, többé-kévésbé ismert író, színész, meg más hasonló személyiség írt ide egy levelet. Hát, azt nem tudom, hogy híjam én ezt a társaságot, egy ilyen fél-ellenzéki, vagy ellenzéki, vagy nacionalista, meg mi... Ismert nevekről van szó: Csoóri, Csurka. A színészek közt is ismert ember van. Szóval, a levél hangja elfogadható, normális. Fölvetik ezt a néhány ilyen nagyobb kérdést: nemzeti identitás, meg kisebbségi problémák, meg népességi helyzet alakulása és ilyesmi. Úgymond, azzal a megnevezéssel, hogy a párt kongresszusra készül, és javasolják, hogy ezekkel a kérdésekkel foglalkozzunk a kongresszus fólkészülési menetében. Es valamiféle konkrét javaslatok vannak e kérdésekkel összefüggésben. "Kádár úgy vélte, először Aczél tájékozódjon - elvégre azoktól érkezett a levél, akikkel neki van kapcsolata -, azután „egyszer; valamikor válaszolni kell, de az lehet két hónap múlva is, vagy mit tudom én, mikor. "Kádár nem beszélt róla, de szeptemberre volt várható az írószövetség esedékes félidős közgyűlése, előtte ezt az ügyet rendezni akarta. 300
