Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)
Csoóri szilenciuma
Soroljam tovább a romboló okokat? A civilizáció gyorsan fölzárkózó, ördögi szerepét? Azt, hogy a szocialista sovinizmusnak semmi sem jött úgy kapóra, mint a lendületes iparfejlesztés, városfejlesztés, a munkaerő-mozgatás kényszere? Korszerűsíteni még véletlenül sem a nemzetiségi vidékeket kezdték. Onnan csak munkaerőt kellett nagy erővel és nagy tudatossággal elszivattyúzni. S amikor ez megtörtént, s az elmaradott vidék nemzetiségi lakossága távoli munkahelyekre szegődött el, akkor már elkezdhették fejleszteni a vidéket is, hiszen üzemvezetőket, mérnököket, szakmunkásokat úgyis a többségi népből kellett odaköltöztetni. Ezek a gondosan telepített üzemek, gyárak szilárd hídfőnek bizonyultak eddig, ahonnan - a fejlődésre hivatkozva - végzetes támadást lehetett indítani az egy tömbben élő nemzetiségek szekértábora ellen. Egy-két évtized elég volt ahhoz, hogy az olyan történelmi hajzatú városok, mint például Kolozsvár, arcot és lelket cseréljenek. A városasszimilációk mellett a nemzetiségi vidékek szívós és módszeres átgyúrása is folyik. Csak egyetlen adatot érzékeltetésül: 1919-ben Dél-Szlovákiában 787 faluból 505-ben még kilencven százalék fölötti volt a magyarok aránya. Az 1961-es nép- számlálás idején az 505 falu helyett már csak 183-at említ a statisztika. Duray könyve egyetlen adatot se közöl, de a romló folyamatok emberi dokumentumait közli. A görcsös kapaszkodást a megmaradásért. Édesapja néhány sorban fölrajzolt életpályája, a jogi végzettségtől indulva úgy hanyatlik a vasipari szakmán át a kárpitosmesterségig, mintha egy kisiklott sorsú alkoholista életpályája volna, pedig csak arról van szó, hogy magyar volt. Duraynak személyes sorsa miatt is nyomós okai lehetnének az elfogultságra, sőt a gyűlöletre is. O azonban egyenes testtartással kerüli ki a csapdájukat. Jól tudja, hogy a kisebbségi kérdés nem faji kérdés, még ha azt eszkábálnak is belőle. A kisebbségi kérdés mindig a többség kérdése is; azaz: társadalmi kérdés. A prágai tavasz néhány hónapja erről győzte meg őt életre szólóan. A szétszivár- gó demokrácia és a megélénkülő politikai kultúra a dél-szlovákiai magyarok életét is lázba hozta. Ahogy csökkent fölöttük a nyomás, nem a szabadság hangoskodó lazaságát választották, de rögtön intézményes formákat teremtettek maguknak. Ha verí- tékezve is, de Durayék megteremtették maguknak a független Magyar Ifjúsági Szövetséget. 261
