Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)
Az új nemzedék színrelépése
Héra Zoltán VÉDELEM ÉS TERJESZKEDÉS24 25 Jegyzetek Csoórí Sándor publicisztikai írásairóP5 A nyughatatlan költő címére mindig is sokan pályáztak nálunk, azon egyszerű oknál fogva, hogy ez legtöbbször rangot jelentett, valamiképpen magának a költőnek a fogalmával volt egy. A kritika tudott ugyan az ördögűzés kevésbé harsány módjairól is, ám a közönség nagyobbik részének kellett a szertelen költő. És számoltak ezzel a lírikusok is. Nemegyszer súlyos engedményeket tettek a konvenciónak. Csoóri Sándortól sem idegenek a pózok, s éppen az ilyen jellegűek. De hát ő csakugyan nyughatatlan! A természete, az alkata szerint az. Természet, alkat! Ezek a nagyon is materiális eredetű és indokoltságú fogalmak még mindig metafizikagyanúsak nálunk. Nyugtalan természet? Hát majd megnyugtatjuk! Volt idő, amikor ez volt a bölcsesség ebben a dologban. Közhelynek számított, hogy egy-egy korszak csak bizonyos alkatoknak kedvez, s aki nem alkalmazkodik ehhez az igazsághoz, az magára vessen. Csoóri költői és publicisztikai munkásságának jó részét akár úgyis tekinthetnénk, mint tiltakozást ez ellen a rideg s olykor ugyancsak kegyetlen szigor ellen. Egy típus szabadságharcát is láthatjuk benne, egy költői egyéniség küzdelmét, hogy megvédelmezze magát, s az lehessen, ami. Pályájának egyik legérdekesebb szakasza kétségtelenül az, amelyben elkezdte ezt a küzdelmet rejtett hajlamainak - költői nyugtalanságának - írói érvényesítéséért. A személyi kultusz alapjai - az egyetlen típus és egyetlen tevékenységi forma kultuszának alapjai - abban az időben rendültek meg, s miként másoknak, Csoóri Sándornak 24 Héra Zoltán: Védelem és terjeszkedés. Népszabadság 1969. augusztus 14. 7. o. 25 A kritika Csoóri Sándor: Faltól falig. (Magvető kiadó, Budapest, 1969.) című kötetéről készült. 25
