Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

Elváló utak

Elváló utak

Az 1979-es aláírásgyűjtési akció több szempontból is fordulópontnak tekinthető a Kádár rendszerrel szemben álló hazai csoportok történetében. Egyrészt ez már egy politikai kérdésben történő állásfoglalásra hívott fel, másrészt addig soha nem tapasztalt létszámban tudott megmozdítani embereket. Az aláírók között nem kevés párttag is volt, ami jelezte, hogy a szabadságjogok melletti kiállás erősebb kötelék, mint az ideológiai dogma, ugyanakkor a több szálon futó szervezés és az aláírások megszerzésének módja jelezte, más és más szándéka van azoknak, akik csak az aláírás megszerzését és más, akik a szöveg melletti kiállást tekintik fontosnak.

Az Illyés Gyulát meglátogató Petri Györgynek Illyés aláírására volt szüksége, hogy azzal további támogatókat tudjon begyűjteni olyanoktól is esetleg, akik addig hezitáltak. A lényeg a tömeges tiltakozás elérése volt, nem pedig az, hogy ténylegesen történjen is valamilyen lépés az ügyben. A reflektorfénybe lépés igénye, s nem pedig a szerep nívós megformálása. Somlai Katalin Kenedi Jánossal készített életút- interjújában Kenedi azt mondta, hogy a Kis Jánossal és Bence Györggyel készített nyilatkozatukat kifejezetten a külföldi hírügynökségeknek szánták,216 jelezve, hogy Magyarországon is létezik néhány olyan személy, aki figyelmet érdemel a nyugati szabadságmozgalmak részéről. Az aláírásgyűjtés a figyelem felkeltését és nem valamilyen akció, esetleg sikeres fellépés célját szolgálta.

216 „... mi, a Bence, a Kis meg én miért írtunk egy külön levelet a Le Monde-nak ’79-ben a második Charta-per elé. [...] Azt mondtuk, hogy nem akarjuk megzavarni azokat, akik ezzel a problémával gyötrődnek. Mi megírjuk a magunkét, ők vagy csinálnak valamit, vagy nem. De nem fogjuk ezt a teljesen álságos, belterjes küzdelmet végigvin- ni. "Somlai Katalin interjúja Kenedi Jánossal.

http://www.pametnaroda.cz/story/kenedi-ja-nos-1947-2798. Letöltés: 2017. 08. 25

161