Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

Egy könyv kálváriája

A kiegyezéssel - 1867-től kezdődik voltaképpen a keserű korszak. Ez kereken számítva ötven évig tartott. Ez volt a bűnök, a csalások nagy ideje. A harács- kapitalizmusnak és a korbács-feudalizmusnak az a szent uniója (az Alpok és az Ural, az Északi- és a Fekete-tenger között), amelyet ma is, magyarok egy nagy szellemi s egy még nagyobb irodalmi mozgalom tiltakozásaiból és harcaiból ismerünk. Ennek egyik vára a Huszadik Század volt, a másik a Nyugat. Azok az iskolabezáró és egyéb intézkedések, melyek úgy elmérgesítették a már 1848-tól fogva elromlott szlovák-magyar viszonyt, Trefort Ágoston kultuszminisz­tersége alatt keletkeztek. Trefort Ágoston a magyar demokrata, a »reform«- mozgalom egyik értékes, tehetséges alakja. Harmincévesen a '48-as Batthyány- kormányban már államtitkár. Aztán emigrál. Nyugat-Európát tanulmányozza, min­den gondja, hogy Magyarországot Nyugat-Európa szintjére emelje. Mint neve is mutatja: francia eredet. Őseinek hazája a példaképe. A fájdalmas fonákság, hogy épp a jakobinusok egy állam-egy nyelv eszméje lebeg előtte, egész minisztersége alatt: 1872-től 1888-ig. O készítette a törvényt 1879-ben a magyar nyelv kötelező elemi iskolai oktatásáról... Európa sajtója méltán háborodott föl azon a külön sérelmen, amit a szlovákok, a románok, a horvátok anyanyelvűk miatt szenvedtek. Ez a korszak kereken számítva 1890-től 1914-ig tartott, huszonöt évig tehát. De tegyük mégis hozzá, hogy nem­csak a Huszadik Század, és a Nyugat, a Jászi Oszkár és Ady Endre vezette tábor állandó elszánt harca, szívből kelt fölháborodása közepette; szemben állt ezzel bizo­nyos fokig még a liberálisnak nem mondható testület: a klérus is. Huszonöt évre szűkül tehát az az idő, melynek mágnások elkövette baklövéseit és bűneit lám ma a szocializmus hívei is keserülik. E bűnöket, tekintet nélkül rugóikra, mind föl kell fednünk, szigorú pontossággal lajstromba kell vennünk. Elére kell tennünk annak a listának, melyre a Duna völgyé­ben azóta elkövetett hasonló baklövéseket és bűnöket tartozunk éppoly szigorú pon­tossággal felsorolnunk, illetve kivizsgálnunk, mert hisz ezek mondhatni egyáltalában nem kerültek az európai tudatba vagy csak célzatosan, mint például a »demokrata« Benesék alatt kétszázötvenezer magyar földmíves vagonba tereléséről és deportálásá­ul

Next

/
Oldalképek
Tartalom