Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Irodalmi ütközet, politikai erőpróba
lenni. Bertha Bulcsúnak 1972-ben adott egy hosszabb interjút, melyben elmesélte, hogyan telik el egy napja: „A feleségem odakészíti nekem a túrót, zöldpaprikát, egy szelet szalámit, kolbászt. Én készítek aztán elég erős teát. A feleségem inkább tejet iszik. Depressziós vagyok. Iszonyú szomorúan ébredek. Le kell győznöm a szomorúságot. Le szoktam menni gyalog a Lukácsba. Ott úszom tizenöt-húsz percet. Utána valamelyik kávéházban, pihenés ürügyén és alatt, próbálok olyat dolgozni, ami semmire sem kell. Kiírom magamból a szomorúságot. Hazajövök, és akkor dolgozom. Általában rendelésre. Először életemben, négy nappal ezelőtt igen megriadtam. Este nyolcig eltöltöttem az időt munkával. A színdarabomon dolgoztam. De nem darabot nehéz írni, hanem verset. Beszólt a feleségem. S akkor hirtelen éreztem meg olyan zsibbadtságot az agyamban, hogy megijedtem. Túlfeszítettem az agyamat. Akkor láttam, hogy a túlfeszített szellemi munka hogyan rontja az életet. Nagyon visszavonultan élünk. Színházba ritkán megyünk. Van egy televíziónk, de azt nemigen nézzük, mert nincs rá idő. Tizenegyig olvasok. így élek. Lányunk is itt lakik a házban. És van Tihany. Flóra nénjének van ott háza. Én akkor megyek oda, amikor amúgy is üres.”258 Mondjuk úgy, hogy Illyés igazoltan volt távol. Németh László beteg volt, ezért nem ment el Debrecenbe, bár ő is egyre kevesebbet mozdult ki otthonról. Fodor András képeslapon üdvözölte a tanácskozásról Némethet, biztosítva őt arról, hogy sokat emlegetik a konferencián. A debreceni konferencián Király István szándéka az volt, hogy egy egészséges egység szellemét felvázolja, s javaslatot tegyen az ahhoz való csadakozásra. A konferenciát megelőzően történt még egy olyan esemény, amely szintén figyelmeztető jelzés lehetett a nemzeti erők számára. Az MSZMP KB november közepén, a konferencia előtt néhány nappal tartott ülést, ahol Kádár János meghirdette a gazdasági mechanizmus visszafordításának politikáját. Igaz, ez elsősorban a gazdaságra vonatkozott, de ki lehetett hallani a beszédből az ideológiai és kulturális területen várható szigorítás fenyegetését is. 258 Bertha Bulcsu: Beszélgetés Illyés Gyulával, 1972. In Bertha Bulcsu: írók műhelyében. Budapest, 1973, Szépirodalmi, 162. 237
