Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Menteni, ami menthető
Bibóék a Kisgazdapártot és a Petőfi Pártot nevezték meg olyan paraszti képviseletnek, melyek koalícióban az MSZMP-vel kormányzati erőként léphetnek fel. Kinyilvánították azt is, hogy a parasztság gazdasági és kulturális érdekének képviseletére elfogadják a Parasztszövetség felélesztését, s egy politikai egységet reprezentáló szövetség létrehozását, melynek nevét a rossz emlékű Hazafias Népfront helyett Magyar Nemzeti Szövetség névvel javasolták felállítani. A kisgazda és parasztpárti nyilatkozat szövegéből egyértelműen kiderül, hogy ez a szövetség tartalmában ugyanannak felelt volna meg, mint a Kádárék által javasolt népfront, csak elnevezése lett volna más. A Parasztszövetség felélesztése pedig az MSZMP Intéző Bizottságának ülésén merült fel alternatívaként, azaz szintén egybeesett az MSZMP elképzeléseivel. Bibóék ebben a nyilatkozatukban már nem hangoztatták a Nemzeti Főtanács megalakítását, azaz elfogadták a Kádár-kormány létjogosultságát, javaslatuk arra irányult, hogy a lehető legrövidebb időn belül össze kell hívni egy ideiglenes ország- gyűlést a koalíciós pártok delegáltjaiból, akik elfogadják az új választójogi törvényt, mely alapján haladéktalanul új országgyűlési választásokat kell tartani. Bibó tehát ismét alkotmányos megoldást javasolt az illegitim Kádár-kormány elismeréséhez, a nem működő országgyűlés és választói felhatalmazással nem rendelkező kormány törvényességéhez vezető útvonalat vázolta fel. Mivel a Petőfi Párt a kultúra kérdései iránt rendkívüli érzékenységet mutatott, ezért nem meglepő, hogy külön pontban tértek ki az irodalom, a kultúra autonomitásának kérdésére. Ekkor már megalakulásának küszöbén volt a népi írók kiadói szövetkezete, ezért a könyvkiadás monopóliumának felszámolását, a kultúra szabad terjesztésének megteremtését javasolták. Kitértek az aláírók arra is, hogy a szovjet csapatok kivonása továbbra is aktuális kérdés, de azt tárgyalások útján és fokozatos formában képzelték el, azaz lemondtak az azonnali és feltételek nélküli megoldással. Józan és átgondolt javaslat volt az is, amelyben a gazdasági nehézségek felszámolása érdekében becsületes feltételű kölcsönök folyósítása iránti tárgyalásokat kezdeményezzenek nem szocialista országokkal is. 68